Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
alispáni ügykört 1916 tavaszáig látta el, amikor az uralkodó 1916. március 6-án Békés vármegye főispánjává nevezte ki. Beiktatása céljából március 23-ra hívták össze a törvényhatósági bizottsági közgyűlést, ami az ünnepélyességet mellőzve, nemes egyszerűséggel folyt le. 16 Megyei főméltóságától - buzgó, eredményes szolgálatai elismerése mellett - saját kérésére 1917. június 14-én mentette fel az uralkodó. Búcsúlevele tanúsága szerint azért mondott le, mert nem értett egyet az új kormány radikális választójogi reformjával. 17 Az 1917. augusztus 9i törvényhatósági bizottsági rendkívüli közgyűlés úgy határozott, hogy Ambrus arcképét megfesteti a tanácsterem falára. Egyúttal felkérték a távozó főispánt, hogy a vármegyei helyiérdekű vasutak igazgatóságában viselt tisztét a továbbiakban is lássa el. 18 Ambrus a főispáni bizalmas iratokat 1917. augusztus 15-én adta át kinevezett utódának, Füzesséry Zoltánnak. 19 A vármegye tisztikarával való jó viszonya haláláig megmaradt. 1927. január 10-én Békés vármegye által a felsőházba küldendő rendes tagnak választották meg. Tagja lett a felsőház naplóhitelesítő bizottságának. 20 A kortárs Kóhn Dávid is csupa elismeréssel nyilatkozott róla. Úgy tartotta, hogy Ambrus széles látóköre, gyakorlati ismeretei, biztos ítélőképessége, közigazgatási tudása, szociális érzékenysége mind-mind olyan tulajdonságok voltak, amelyek hivatali működése során előnyére váltak. 21 Társadalmi megbecsültségét jelzi, hogy Ambrus volt a Békésvármegyei Casino elnöke, a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület igazgatósági elnöke. Mint az orosházi járás főszolgabírója csatlakozott az Orosházi Casino Egylethez, utóbb a testület alelnökévé választották. Tagja volt az árvízkárosultakat segélyező gyulai bizottságnak. 191 l-ben ül. osztályú \&skorona-renddel tüntették ki. 1908-1910 között a gyulai református egyház főgondnoki tisztét viselte. 22 1927-ben bekövetkezett halála mélyen megrendítette a vármegye közönségét: saját halottjuknak tekintették, holttestét a vármegyeháza előcsarnokában 16 Thb. jkv. 172/1906,165/1916; Békés, 48. évf. 1916. márc. 25. 13. sz. 1-3. p. ,7 1hb. jkv. 319-320/1917; BMLIY B. 407. b. 18045/1917; MOLK 148. 11. tét. 25638/ 1917. 18 A festmény leleplezésére azonban csak 1932. szept. 29-én került sor.Thb. jkv. 35/1931, 144/1932; Ambrus 1906. okt. 9-től az Orosháza-Szentes-Csongrád Helyiérdekű \&sút Rt. igazgatósági tagja volt, emellett a Mátra-Körösvidéki Egyesült HelyiérdekűVasút Rt. igazgatóságába is beválasztották. Thb. jkv. 434/1906; BML IV B. 407. b. 11832/1920. 19 BML IV B. 401. b. 432/1924. 20 Thb. jkv. 1/1927;TCN, 1927. 9. p. 21 Kóhn, 1936.178-179. p. 22 Az Orosházi Casino Egylet 1897. nov. 20-i választmányi ülésén Horváth Károly ajánlatára vették fel Ambrust a rendes tagok sorába. Az alelnöki posztot 1903-tól viselte. Kaszinói tagságától és az alelnökségtől 1906-ban vált meg - hivatala ugyanis Gyulára szólította, ezért Orosházáról elköltözött -, lemondását az elnökség jún. 23-án tárgyalta. BML X. 62. 8/1897. nov. 20., sz. n./1897. dec. 23., 1/1906. jún. 23.; Oroszlány, 1929. 152. p.; Békés-bihari árvízkönyv, 1926. 128. p.;thb. jkv. 954/1911; Kosa, 1994. 203. p. 56
