Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
sóként Teleki rendezte sajtó alá Janus Pannonius műveit. Tudományos téren nyújtott teljesítménye alapján a göttingeni, varsói, jénai tudományos akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. 663 Terényi I. Lajos (*1825. június 14., Disznós-Horváü-fl863. április 6., Gyula 664 ) A Stummerek a családi hagyomány szerint Víurttembergből származtak Magyarországra. A Koháry István országbíró mellett érdemeket szerzett Stummer György 1741. október 28-án nyert nemességet Mária Teréziától. Állítása szerint ősei is valóságos nemesek voltak, ám nemeslevelük elveszett, ezért folyamodott újabb adományért. A nemességet Hont vármegye 1742. május 7i szebelléti közgyűlésén hirdették ki. A família ősi fészke az itteni Ipolykeszi és Terény volt, de házasodás útján a báti, disznósi, túri, várboki, cseri, korponai részbirtokokból is örököltek. A család György unokáival három ágra szakadt. Stummer Antal Gyöngyöspatára költözött, ezzel a hevesi vonal megalapítója lett, fivérétől, Jánostól (1770-1837) a terényi- vagy békési ág eredt. Stummer Ignác (17721830) leszármazottai az ipolykeszi vonalat vitték tovább. A családtagok Békés vármegyei jelenléte 1790-től folyamatos. Stummer János nemességét - Hont megye 1790. május 28-i bizonysága alapján - 1790. december 16-án hirdették ki Gyulán. Áttelepülése évében már a megye esküdtje, táblabírája volt, később a csabai járás al- és főszolgabírói méltóságát viselte. Fiával, Stummer Imrével (1798-1848) - aki Békés vármegye tiszti alügyésze (1825-1840), tiszteletbeli főszolgabírója (1840-1843) volt - a család békési ága kihalt. 665 A folytonosság legalább névleges megtartása arra indította Stummer Imrét, hogy az ipolykeszi ágból származó unokafivére fiát, Lajost örökbe fogadja. Lajos Békésbe áttelepedve elhagyta eredeti családnevét, és a békési ág előnevét, alerényit vette fel vezetéknévnek. 666 Békés vármegye 1844. július 8-i köz663 Szinnyei, 13. köt., 1909. 1425-1426. col.; Kelecsényi, 1988. 183-199. p. 664 Zsilinszky, 1887. 8. p.; vö. Litterae Baptismales - Krstny list (Horne-Zemberovce, 1939. dec. 16.), ahol 1825. jún. 16. szerepel, ám nincs feltüntetve, hogy ez a születés vagy a keresztelés napja-e. Eszerint teljes neve: Stummer Lajos Ferenc László. BML XIII. 9.; Élete 38., házassága 11. évében váratlanul halt meg. Gyulán a szélmalom melletti közsírkertben helyezték örök nyugalomra 1863. ápr. 8-án. BML IV 426. Gyula, r. kat. hal. akv. 100/1863. 665 Stummer Imre 1808. dec. 31-én és 1820. júl. 28-án kapott nemesi bizonyságlevelet Békés vármegyétől. Magyar nemzetségi zsebkönyv, 1905.292-293. p.; Nagy, 10. köt., 1863.382385. p.; kgy. jkv. 1572/1808,1103/1820.; Zsilinszky, 1887.7. p.; RKP, Gyula, hal. akv. 1848. júl. 4. 666 Karácsonyi, 3. köt., 1896. 253-254. p.; A Stummer névlerényire való megváltoztatása még 1852-ben is vitára adott okot. A nagyváradi kerületi főispán aziránt tudakozódott (Nagyvárad, 1852. okt. 5.) Bonyhády Gyula megyefőnöknél, hogy Terényi mióta, mi célból, milyen felsőbb engedelem alapján használja vezetéknevét. Különösen furcsának találta, hogy a Terényi 199
