Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
április 17-i leirata tudatta Békés vármegye közönségével, hogy tartományuk kormányzására Teleki Sámuelt rendelte, aki már le is tette az esküt a király kezébe. 656 A gyulai installatióra az 1785. július 12-i generális congregatión került sor, ahol a főispáni helytartó magyar nyelvű beszéddel örvendeztette meg a jelenlévőket. Ismertették az uralkodó 1785. március 18-i rendelkezését is, amely Telekit a nagyváradi kerület élére nevezte ki, nevezetesen Szabolcs, Békés, Arad, Csanád, Csongrád vármegyék adminisztrátorává, Biharban pedig főispánná. 657 A királyi diplomát Békéshez hasonlóan a többi érintett vármegye is kihirdette. A királyi tanácsosnak és a főispáni hivatal adminisztrátorának Békés megyei beiktatásán felmerült költségeket felosztották az egyes helységek között, a végösszeg - mindent beleszámítva - 141 forint 82 dénárra rúgott. 658 Teleki egyesített Békés-Csanád-Csongrád megyei kormányzata 1787-ig tartott. A nagyváradi kerület királyi főbiztosaként hallerkeöi gróf Haller József lett az utóda, a főispáni helytartóságban az 1790. március 15-én kinevezett Orczy József váltotta fel. 659 A királyi kegy egész hivatali működése idején végigkísérte. Mária Terézia királyi kamarásává tette, U. József alatt valóságos belső titkos tanácsos lett, 1784től erdélyi udvari kancellárként tevékenykedett. 660 Bihar vármegye élén állt 1785. július 16-tól 1787-ig, majd másodszor 1791. július 5-től 1822-ben bekövetkezett haláláig. 661 1792-től két újabb méltóságot viselhetett: a magyar alkancellárságot és Máramaros vármegye főispánságát. II. Lipót az erdélyi főkancellári ranggal tisztelte meg, 1808-ban a Szent István-rend nagykeresztjében részesült. 662 Unokaöccséhez, gróf Teleki Józsefhez hasonlóan benne is nagy pártfogóra találtak a tudományok és művészetek. Fiatalon külföldi útjain szerzett tapasztalatai indították arra, hogy könyveket gyűjtsön, amivel a marosvásárhelyi Teleki Téka alapját vetette meg. Művelődési célokra több mint 800 000 forintot áldozott. Három vaskos kötetben összeállította könyvtárának lajstromát, és el656 Haan, 1883. 82. p.;kgy. ir. 223-225/1785. 657 Kgy. jkv. 223-226/1785; Teleki nagyváradi kerületi főispáni kinevezése ellen a kancellária kifogást emelt, állítása szerint az erdélyi főúr megütközést válthat ki a magyar nemességből. Ugyanilyen veszélyes lehet protestáns személyt katolikus lakosságú területre küldeni. Ezenfelül beteges egészségi állapota is akadályozná munkájában, ü". Józsefet azonban nem befolyásolta a kancelláriai álláspont. Hajdú, 1982.178-179. p. 658 A királyi diplomát kihirdette: Arad vármegye Arad, 1785. jún. 23-i, Csanád vármegye Makó, 1785. jún. 30-i, Csongrád vármegye Szegvár, 1785. júl. 4-i generális congregatiója alkalmával. Kgy. jkv. 226-227/1785; kgy. ir. 228-229/1785,384/1785. 639 Kgy. ir. 1062/1790; BML IV A. 3. b. 800/1787,846/1787, 848/1787. 660 Nagy, 11. köt., 1865.98. p.;Wirzbach, 43.Teil, 1881. 262. p. 661 Uo.; Pásti, 1979. 165. p.; Másodízben már 1790. márc. 15-én kinevezte az uralkodó Bihar vármegye főispánjává, de a megye akadályt gördített méltósága elfoglalása elé. Ezért ebben az évben korompai gróf Brunsvick József lett az adminisztrátor. Somogyi, 1889.122-123. p. 662 Névjegyzéke az 1764. évtől, 1914. 39. p.; Nagy, 11. köt., 1865. 98. p. 198
