Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

A közpályán eltöltött munkás életéből a művészetek felkarolására is jutott ideje. Megvásárolta Cornides Dániel magyar történeti tárgyú könyvtárát, ezenfelül ő maga is 30 000 forint értékű könyvet gyűjtött. Gyűjtőszenvedélye a korszellemből kifolyólag kitömött ritka állatokra, matematikai, fizikai műszerekre is kiterjedt. Ifjúkori próbálkozásait folytatva élete későbbi szakaszában is tollat ragadott. Versei a Magyar Hirmondóban

s az Orpheusban

s a Magyar Múzeumban, a Minervában jelentek meg, az 1760-ban Leydenben kiadott vallási tárgyú értekezését (Essai sur la foiblesse des Esprits-forts) még Rousseau is értékesnek, figyelemre méltónak találta, tervbe vette jegyzetekkel bővített kiadását. Nővére halála felett érzett fájdalmának 1779-ben szomorú költeményben adott hangot. Teleki kisebb költői tehetség volt. Magyar, latin, francia nyelvű versei nem kiemelkedő költészeti alkotások, nem haladják meg a korabeli átlagot. Líráján kívül tíz politikai beszéde nyomtatásban is megjelent.

652 gróf Teleki Sámuel, széki (*1739. november 17., Gernyeszeg - fl822. augusztus 7., Bécs

653

) Gróf Teleki Sándor (1679-1754) - főkormányszéki tanácsos, Torda vármegye főispánja - Bethlen Júlia (1686-1722) halála után petki Nagy Zsigmond lányát, Zsuzsannát (fi748) vette feleségül. Első házasságából négy - Miklós (fi 746), László (1710-1778), Lajos (1716-1758), Judit (fi 734)-^másodikból két gyermeke - Sándor és Sámuel - született. Teleki Sámuel iktári gróf Bethlen Zsuzsannával (1754-1797) kelt egybe, házasságukból három gyermek származott: Domokos (1773-1798), Mária és Ferenc (1787-1861).

654 Teleki Sámuel 1774-ben Küküllő vármegye főispáni méltóságát nyerte el. 1777-ben az erdélyi főkormányszék, a gubernium valóságos belső titkos tanácsosa lett, emellett különböző bizottságok elölülői tisztét is viselte. Az uralkodó a háromszéki tartomány lecsendesítése céljából királyi biztossá tette Telekit.

655 II. József vármegyei reformja értelmében új főispánokat nevezett ki. A hivatalukból felmentett főispánok fizetése, hatásköre 1785. május l-jével szűnt meg. A királyi elhatározás nyomán az országot tíz kerületre osztották, ezek élére az évi 6000 forintos fizetéssel ellátott királyi biztosok kerültek. II. József 1785. szólva (Szirák, 1795. dec. 5.) Teleki örömét fejezte ki, hogy a békésiek még mindig megtartották emlékezetükben. Kgy. jkv. 1139/1795; Csanak, 1983. 261., 306-307. p. 652 Szinnyei, 13. köt., 1909.1408-1410. col; Keiecsényi, 1988.173-182. p.; Csanak, 1983. 106., 111., 117., 148., 187., 202., 218-219., 222-225., 277. p.jWírzbach, 43.Teil, 1881. 247249. p.; Michaud, 1994. 69-70. p. 653 Gudenus, 4., köt., 1998.106. p. 654 Gudenus, 4. köt., 1998. 93. p.; Nagy, 11. köt., 1865. 89. p. 655 Kgy. jkv. 226/1785; kgy. ir. 226/1785. 197