Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

Tallián 1896. november 23-án tájékoztatta a belügyminisztert, hogy a törökkanizsai választókerület országgyűlési képviselőjévé választotta. Egyúttal benyújtotta lemondását Békés vármegyei főispáni állásáról^ és a nyugdíj eljárás megindítását kérte. A méltóságához kapcsolt bizalmas iratokat jegyzék kíséretében 1896. december 12-én adta át, két nappal később, december 14-én végleg eltávozott Gyuláról, jóllehet az uralkodó csak december 17-én mentette fel posztjáról. Az alispán az 1896. december 28-i rendkívüli közgyűlésen hozta a törvényhatósági bizottság tudomására a királyi elhatározást. Ismertették Tallián búcsúlevelét, majd jegyzőkönyvileg fejezték ki elismerésüket négyévi tevékenységéért. A belügyminisztériumi számvevőség 1897. január 1-től állapította meg nyugdíját.

641 Képviselővé történt megválasztásakor a képviselőház második alelnöke lett (1899. március 2.-1903. november 5.), 1901-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki. 1902-benTallián Béla volt a szerb nemzeti egyház kongresszusának királyi biztosa (1902. május 5.-1903. november 14.). Működéséért a szerb Takova-rend nagykeresztjében részesült. 1903. november 3-án földművelésügyi miniszterré nevezték ki. Bár rövid időt töltött a tárca élén - 1905. június 18-án vált meg posztjától -, mégis hasznos intézkedések egész sorát hozta. Elég utalni a Rába-szabályozásra vonatkozó törvényre, de úrrá tudott lenni az 1903. évi rossz termés folytán előállt takarmányhiányon is. Az 1905. évi általános képviselő-választáson Törökkanizsa és Szeged is megválasztotta, végül az első mandátumot tartotta meg. 1918-ig megszakítás nélkül képviselte a törökkanizsai kerületet, 1914-től az országgyűlés főrendiházának is tagja volt. A parlament közgazdasági, válaszfelirati, pénzügyi, földművelésügyi, véderő bizottságainak a munkájába kapcsolódott be.

642 1914. július 25-től 1916. április 30-ig- Horvát-, Szlavón- és Dalmátország bánjának egyetértésével és az 1912:63 4. § értelmében - a déli hadsereg főhadtáp-parancsnoksága mellé kormánybiztosnak nevezték ki. Egyúttal Belgrád polgári kormányzója is Tallián volt. Küldetése szerint végrehajtotta a háború esetére szóló kivételes intézkedéseket rögzítő törvényen alapuló közigazgatási intézkedéseket, szükség esetén gondoskodott a közrend és közbiztonság fenntartásáról. A katonai parancsnokok szándékával összhangban a hadviselés érdekeit szolgáló rendelkezéseket hozott. Ugyanakkor a katonai büntetőbíróságok elé utalt ügyekbe nem avatkozhatott be, az evakuálások, internálások esetén pedig 641 A törvényhatósági szolgálatban eltöltött 12 év 4 hónap 16 nap (1874. máj. 4.-1886. szept. 19.) kiegészült 10 év 3 hónap 11 nap főispáni munkaviszonnyal (1886. szept. 20.-1896. dec. vége). Azaz összes szolgálati ideje 22 év 7 hónap 27 nap volt. MOL K 148. Hl. tét. 59/1897; thb. jkv. 874/1896,876/1896; BMLIV B. 401. b. 73-74/1897. 642 Thb. jkv. 885/1903; Bölöny, 1992. 401. p.; A magyar országgyűlési képviselők, 1907. 503-504. p.;TCN, 1905. 61. p.; ua., 1906. 62. p.; ua., 1907. 62., 65. p.; ua., 1908. 64. p.; ua., 1909.66. p.;ua., 1910.70. p.; ua., 1911. 72., 76. p.; ua., 1913. 72., 75-76. p.; ua.

w 1914. 73., 78., 80-81. p.; ua., 1915. 75., 79., 81-82. p.; ua., 1916. 87., 91., 93-94. p.; ua., 1918. 41., 45., 48. p. 194