Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

belügyminiszteri rendeletekhez alkalmazkodott. Amikor a szerb csapatok 1918 telén bevonultak Tbrontál vármegyébe, Tallián törökkanizsai birtokát is meg­szállták. Családjával együtt menekülnie kellett, ám még 1919 őszén se térhetett vissza otthonába, mivel szerb vádaskodástól tartott. Ugyanis mint 1914-1916 közötti kormánybiztost felelőssé tették a szerb lakosság körében elkövetett szá­mos iustificatióért. 643 Tallián Béla volt a Szegedi Hús- és Vásárpénztár Rt. igazgatósági elnöke, a Tiszavölgyi Társulat választott rendes központi bizottsági tagja, az Országos Halászati Egyesület, valamint az Országos Erdészeti Egyesület elnöke. 644 gróf Teleki József, széki (*1738. december 21., Huszt- fl796. szeptember 1., Pest 645 ) Teleki László (1710-1778) - császári királyi kamarás, főkormányszéki, majd valóságos belső titkos tanácsos, Erdély főpohárnoka - 1732-ben Ráday Gedeon nővérét, Esztert (1716-1764) vette feleségül. Tizenegy gyermekük ­Pál (fi755), Dániel, László, Gedeon, Benjámin, Zsigmond, Krisztina, Eszter (fi 778), Klára - közül József volt a fő reménységük. Gróf Teleki József király­falvi Róth Tamás és\&ttay Borbála lányával, Jankával (fi813) kötött házassá­got, akitől négy gyermeke született: László (1764-1821), István fl-1785), Janka és József (1777-1817). 646 Iskoláit hétévesen a losonci gimnáziumban kezdte meg, ahol három esz­tendőt (1745-1748) töltött, ezután magántanulóként haladt előre tanulmá­nyaiban. 1753-ban Bod Péterhez került Magyarigenbe, ahol a filozófiai, teoló­giai, történelmi ismereteket sajátította el. 1759-től nagyobb nyugat-európai uta­zást tett, a baseli, leydeni egyetemen jogot és természettudományi előadásokat hallgatott. 1762-ben császári és királyi kamarás lett. 1766-ban elfogadta a ma­rosvásárhelyi királyi tábla assessori kinevezését. Méltóságáról 1776-ban mon­dott le, csak a címet tartotta meg. 1774-ben az elhalálozás miatt megüresedet Csongrád vármegyei főispáni posztot, két évvel később a máramarosi főispán­ságot kívánta elnyerni, de mindkét folyamodását elutasították. 647 643 MOL K 148. 33. tét. 7367/1919; vö. Bölöny, 1992. 401. p., ahol a kormánybiztosi kinevezés időpontja 1914. júl. 26. 644 TCN,1909. 641. p.;ua., 1910. 679. p.;ua., 1911. 689. p.;ua.,1913.709. p.;ua., 1914. 502., 763., 803. p.; ua., 1915. 709., 791. p.; ua., 1916. 693., 776. p.; ua., 1917. 696. p. 645 Szinnyei, 13. köt., 1909.1408. col.; „meg-hidegedett tetemeit" szept. 4-én helyezték el Szirákon a családi sírboltban, a végtisztességet okt. 9-én adták meg neki. Özvegye, Róth Janka tudatta a Békés megyei rendekkel a halálesetet Pest, 1796. szept. 8-i levelével. Kgy. ir. 840/1796. 646 Nagy, 11. köt., 1865. 89., 91-92. p.; Gudenus, 4. köt., 1998. 94. p.; Szinnyei, 13.köt., 1909.1409. col. 647 Szinnyei, 13. köt., 1909. 1408. col; Csanak, 1983. 19., 35., 44-45. p.; Egy erdélyi, 1987.43. p.; Nagy, 11. köt., 1865.92. p. 195

Next

/
Oldalképek
Tartalom