Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból - Békés vármegye újjászervezése, a restauratiók sora

Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból Békés vármegye újjászervezése, a restauratiók sora „A csaknem 130 éven át tartott török-uralom mindent elpusztított. A nemesség mind, a köznép nagyobb része más megyékbe menekült; a községek többnyire elpusztultak s midőn megyénk a török iga alól fölszabadult, hét község állott fenn alig néhány száz lakossal, de ezek is teljesen elvadulva, nagyobbrészt tolvajok és rablókból állott, a vidék pedig vadállatokkal volt teli, melyek az utazást veszélyessé tették."

42 - Ezek lettek a szomorú következményei annak a bizonyos szeptember másodikának az 1566. évben, amikor 70 napi ostrom után elesett Gyula, és vele együtt az egész környék török uralom alá került. Bár a császári csapatok többször kísérletet tettek a város visszafoglalására, ez mégis csak 1695-ben sikerült, miután január 9-én az oszmánok átadták a várat. Mindez nem jelentette a megyei önállóság azonnali kivívását, mert Békés vármegyét mint fegyveres úton visszahódított területet - Gyulai kerület néven a bécsi császári királyi udvari kamara joghatósága alá rendelték (1696). A kerületet közvetlenül a tiszttartó igazgatta.

43 A magyar kancellária és Benkővics Ágoston nagyváradi főpap kezdeményezésére I. Lipót 1699. december 2-án Löwenburg János Jakab udvari kamarai tanácsost Békés megye főispánjává nevezte ki. Beiktatását Benkovics tartotta 1700. március 29-én Nagyváradon, ahol Löwenburg személyesen nem jelent meg, hanem Barlog Istvánnal képviseltette magát. A főispán nevében Barlog tette le az esküt. Kinevezés útján ekkor alakult meg az első tisztikar: Olasz Mihály alispán, Lajos Mihály jegyző lett, fejenként 150 forintos juttatással. Orbán János a szolgabírói tisztet töltötte be, 50 forintra rúgó salariummal.

44 A Gyulai kerület élén álló Lindner Keresztély Ferdinánd tiszttartó tevékenysége sok kívánnivalót hagyott maga után, míg végül a megye a kancelláriánál tett panaszt túlkapásai ellen. A Lindnerrel szemben megejtett vizsgálat nem vezetett eredményre, sőt a helyzet rosszabbodott: a tiszttartó akadályt gördített 42 Éble, 1895. 47-48. p. 43 Kismarjai-Konrád, 1935. 9-10. p.; Scherer, 1941. 3. p. 44 Karácsonyi, 1. köt., 1896. 312-313. p. 18