Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

mében magyar indigenatust nyert. Feleségével, Bernáth Karolinával Kámonban, Jakon, Oroszváron, Pórszombaton, Reszneken tett szert nagyobb birtokra. Fiuk, Reiszig Alajos (1821-1853) 1845-ben ^s vármegyei táblabíró és polgári törvényszéki táblabíró lett, 1848-ban a felsőőri kerületet képviselte az országgyűlésben, a kormány rövidesen kormánybiztossá nevezte ki. Kisjokai Takács Kornéliával (f 1908) kötött házasságot, öt gyermekük született: Reiszig Alajos (f 1914) - kámoni földbirtokos, \ks vármegye törvényhatósága, a vármegyei igazoló-, állandó-, a központi- és a nemzeti pénztárt kezelő választmányának tagja, a Szombathelyi Általános Takarékpénztár elnöke, a Vasmegyei Casino Egyesület alapító tagja, ügyvezető igazgatója, alelnöke, az adófelszólamlási, bányaadó-felszólamlási- és kivetési bizottságok elnöke -, Gizella, Ede, Béla és Irén. Reiszig Ede 1872-ben vette feleségül mezőszegedi báró Szegedy-Ensch Irmát (18511935), akitől három fia és egy lánya született: Ede (*1873) - helyettes államtitkár, aki 1914-ben nemességéhez a reszneki előnevet kapta -, Lajos (fi922) magyar királyi sorhajókapitány, a belügyminisztérium folyamőrségi osztályának vezetője -, Géza (fi940) - huszárezredes, \&s vármegye törvényhatósági bizottsági tagja - és Antónia (1875-1942) - a Katolikus Sajtó Egyesület, a Katolikus Jótékony Nőegylet elnöke, a II. osztályú Vöröskereszt Érdemrend tulajdonosa.

528 Középiskolai tanulmányait a pesti piaristáknál végezte. A jogot Grazban, Pesten és Pozsonyban hallgatta, 1869-ben itt tett államvizsgát. 1869/70ben a berlini, heidelbergi egyetemen tanult, az 1870/7l-es tanévet Svájcban, majd újból Heidelbergben töltötte. Főleg az államtudományban, nemzetgazdaság- és pénzügytanban, politikában, a nemzetközi- és általános államjogban mélyedt el. 1869. szeptember 1 -jénVas vármegye tiszteletbeli aljegyzője, az 1871. decemberi általános tisztújításon pedig első aljegyzője lett. Négy évvel később, 1875. július 12-én főjegyzővé választották meg. Állásában az 1877 decemberében sorra került restauratio is megerősítette. 1883. október 3-án helyettes, decembertől rendes vasi alispánként működött. 1889-ben a közigazgatás terén szerzett érdemeiért a HL osztályú

\foskoronarenddel tüntették ki.

529 528 Balogh, 1901. 122. p.; Nagy, 9. köt., 1862. 675. p.; A M. Kir. Belügyminiszter, 1938. 304. p.; Békésvármegye képes naptára, 1892. 51. p.; Az 1848-1849. évi, 2002. 718. p.; Takács Kornélia élete 84., özvegysége 55. évében hunyt el 1908. jan. 27-én. Fia, Alajos 71 éves volt, amikor 1914. dec. 14-én meghalt. Szegedy-Ensch Irma 1935. jan. 27-én 85 évesen, Reiszig Lajos 1922. okt. 15-én 47. életévében, Reiszig Géza 1940. febr. 9-én 63. évében halt meg. OSZK PAT, XX. századi gyászjelentés-gyűjtemény (Szombathely, 1908. jan. 27.; Kámon, 1914. dec. 15.; Budapest, 1922. okt. 16.; Kámon, 1935. jan. 27.; uo., 1940. febr. 9.; uo., 1942. szept. 2.); Gudenus, 4. köt., 1998., 20-21. p. 529 Jogi végzettsége ellenére a tudori címet nem használta, ezért a hozzá intézett hivatalos beadványokban a doktori titulus mellőzését kérte. BML

IV B. 407. a. 238/1892; Békésvármegye képes naptára, 1892. 51. p.; Somogyi, 1902. 229-230. p.;TCN, 1897.43. p. 167