Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

Mint\ks vármegye alispánját érte a király 1891. május 17-i legfelsőbb elhatározása, amely Terényi Lajos felmentésével Békés vármegye főispánjává nevezte ki. A belügyminiszter két nappal későbbi, május 19-i leirata a megye területén felmerült munkásmozgalmak és az ezzel járó csendháborítások meg­szüntetése, illetve a rendes állapotok visszaállítása céljából kormánybiztossá is megtette. Eredményes működése érdekében kivételes hatalommal ruházta fel. A főispáni székbe való beiktatására május 25-én került sor. A szomszédos tör­vényhatóság, Csongrád megye főispánja, Zsilinszky Mihály már június 7-én messzemenő támogatásáról és együttműködéséről biztosította Reisziget a mun­kásmozgalommal kapcsolatos intézkedések kapcsán. 530 Nem sokáig igazgathatta a rábízott Békés vármegyét, mivel az uralkodó 1892. szeptember 14-én államtitkárrá nevezte ki a kereskedelemügyi miniszté­riumhoz. A belügyminiszter október 11-én mentette fel főispáni és kormánybiz­tosi állásából. Az államtitkári posztot már október 15-én elfoglalta. Reiszig Jan­csovics Pál alispánhoz intézett búcsúlevelében (Gyula, 1892. október 13.) mon­dott köszönetet a tisztikar pártfogásáért, és az iránta tanúsított rokonszenv­ért. 531 Kereskedelemügyi államtitkárságát 1894-ben a belügyi államtitkársággal cserélte fel. 1895. február 20-án saját kérésére\&s vármegye főispánjává nevez­ték ki Reiszig Edét. Méltóságát 1904-ig viselte. 532 Halálával a\&s vármegyei gazdasági- és közélet aktív, szorgos tagját vesz­tette el. Reiszig Ede volt a \asmegyei Casino Egyesület elnöke, Szombathely város díszpolgára, az Adria M. Kir. Tengerhajózási Rt., a Délivasút Társaság és a Dunántúli Helyiérdekű \asutak igazgatósági tagja. 1904-ben a Ferenc József­rend csillagdíszítményes nagykeresztjével tüntették ki, a szerb II. osztályúTakova­rend - szintén csillagdíszítménnyel - már korábban a tulajdonába került. A heidelbergi egyetem in scientiae rerum publicarum tudora volt. Békés vármegye törvényhatósága 1908 októberében értesült egykori főis­pánja halálhíréről, őszinte részvéttel emlékeztek meg róla. Elhatározták arcké­pének megfestését a megyei kisterem számára, 400-500 korona költséget sza­vaztak meg erre a célra. Özvegye irányába részvétnyilvánítással tisztelegtek a törvényhatósági bizottsági tagok. 533 530 Tlib. jkv. 49/1891; BMLIVB. 401. b. 334/1891.; MOLK 148. ÜL tét. 3028/1891. 531 Thb. jkv. 511/1892; BML IV B. 407. b. IV 937/1892; Békés, 11. évf. 1892. okt. 16. 42. sz. 1-5. p., okt. 23. 43. sz. 2. p. 532 A Pallas nagy lexikona, 14. köt., 1897.465. p.;TCN, 1897. 208. p.; ua., 1898. 220. p. ua., 1899. 236. p.; ua., 1900. 214. p.; ua., 1902. 217. p.; ua., 1903. 213. p.; ua., 1904.112. p. 533 OSZK PAT, XX. századi gyászjelentés-gyűjtemény (Reiszig Ede gyászjelentése, s. a.); thb. jkv. 600/1908;TCN, 1899. 236. p.; ua., 1905. 29., 269. p.; ua., 1906.282. p.; ua., 1907. 288. p.;ua., 1908. 293. p. 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom