Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

násig feszült a helyzet. A gyűlések, zavargások megfékezésére és a lakosság lecsillapítására a vármegye Omasztát küldte ki, akit itt az április 4-i községi népgyűlés elnökévé választottak. 1848-1849-ben a gyomai járást képviselte az országgyűlésen. Tagja lett az 1849. április 5-én megalakult Radical Pártnak.

511 A szabadságharc bukását követően - hűségnyilatkozata (Gyula, 1849. szeptember 9.) ellenére - minden ingó és ingatlan vagyonát zár alá vették. Gyulai Gaál Ede szegedi kerületi főbiztos rendelete nyomán a vagyon zárgondnoka Kis Péter lett, akit lemondása után Uhrin András váltott fel. Az Omaszta-ügy 1850ben a pesti haditörvényszék elé került, az eljárást 1850. július 31-én szüntették meg.

512 Omaszta Zsigmond több mint húsz évvel később vállalt csak újból hivatalt. 1860-ban Csaba részéről tagja lett a december 10-én újjáalakított megyebizottmánynak. 1861. március 18-án közfelkiáltással Békés vármegye első alispánjává választották meg. Az esküt másnap, március 19-én tette le.

513 A megyei alkotmányos tisztikar tömeges lemondásával, 1861. november 14-én Omaszta is megvált alispáni méltóságától, de ideiglenesen - mint helyettesített első alispán - 1861. december 10-én benyújtott lemondásáig folytatta működését.

514 1865-ben az orosházi kerület országgyűlési képviselőjének jelöltette magát, de Székács Józseffel széniben alulmaradt a választásokon.

515 Politikai, hivatali szerepvállalása mellett a közélet formálásából is kivette részét. Omaszta Zsigmond lett az ideiglenes elnöke az 1842. szeptember 8-án megalakult Békéscsabai Casinónak; november 15-én közgyűlési elnöknek választották meg, tisztében 1847-ig évről-évre megerősítették. 1867 tavaszán halt meg, a gyulai prépost temette, sírjánál a megyebizottmány felkérésére Torkos Károly orosházi lelkész-esperes is gyászbeszédet tartott.

516 511 Omaszta 1848. ápr. 7-én az alispánhoz intézett jelentésében úgy mérte fel az orosházi helyzetet, hogy a rend és a nyugalom helyreállt. Ezzel együtt itteni teendőit befejezettnek tekintette. Karácsonyi, 1. köt., 1896. 474. p.; Orosháza története, 1965. 288-289. p.; Az 1848-1849. évi, 2002. 627. p. 5,2 MOL D 289. 28/1849; BML

IV B. 151. 783/1849, 1127/1849, 1274/1849, 69/1850, 1106/1850,1228/1850,1292/1850,1345/1850,1793/1850,2067/1850,2330/1850 (mutatókönyv), 208/1849 (ir.); BMLV B. 302. c. sz. n./1850; Csizmadia, 1965. 27. p. 513 BML IV B. 253. a. 124/1861,128/1861; BML IV B. 253. b. 1208/1860. 514 Omaszta Zsigmondot a helytartótanács 1861. nov. 28-i 70431. sz. leiratával utasította, hogy a közcsend és a rend fenntartása végett mindaddig vezesse alispáni hivatalát, amíg a kinevezett királyi biztos megérkezik. Keresztessy József 1861. dec. 10-én foglalta el ténylegesen állását. Omaszta ezen a napon az 1357. jegyzőkönyvi számmal zárta le első alispáni protocollumát, egyúttal felhívta a vármegyei levéltáros figyelmét arra, hogy az ezután érkező ügydarabokat a királyi biztoshoz tegye át. BML IV B. 256. a. 1265/1861,1355/1861, sz. n./1861. dec. 10.; BML IVB. 251. b. 52/1861; BML IV B. 256. b. 1357/1861; BMLV B. 152. b. 2041/1861. 515 BML IV B. 251. b. XIX A 4946/1865; Orosháza története, 1965. 385. p. 516 BMLX. 58.1842. szept. 8., 1842. nov. 15., 1843. okt. 1., 1844. okt. 6., 1845. okt. 19., 1846. okt. 11., 1847. okt. 3.; Haán Lajos, 1971. 95. p. 163