Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
báró Orczy József, orczi (*1746. szeptember 20.3X31113018 - fl804. december 14., Bécs 517 ) Régi, előkelő család szülötte. Nevük, előneyük alapján jobbára a Somogy megyei Orciból származtathatók a családtagok". Első ismert ősük az az 1550 táján élt György volt, akitől a bárói ág is származott, ül. Károly 1736. július 5én emelte magyar bárói rangra Orczy Istvánt (1669-1748) és gyermekeit, köztük Lőrincet (1718-1789) is. Orczy Lőrinc tábornok, Abaúj vármegye főispáni helytartója, majd főispánja, a Szent István-rend középkeresztese volt, irodalmi munkásságát is számon tartották. Két alkalommal kötött házasságot; 1740-ben báró Podmaniczky Judit (1716-1758), 1759-ben báró Laffert Anna (17291792) lett a felesége. Hat gyermeke született: Anna (1741-1835), Zsuzsanna (1744-1784)József,László (1750-1807), Anna Mária (|1802) ésTerézia (17581813). Báró Orczy József 1773. augusztus 9-én vette feleségül karancsberényi gróf Berényi Tamás és gróf Haller Jozefa lányát, Borbálát (1755-1819), akitől négy fia-József (1779-1811), Lőrinc (1784-1847), László (1787-1880), György (1788-1871) - és két lánya -Anna (1776-1830), Terézia (1790-1875) - származott. 518 Orczy József is katonai pályán kezdte működését, a hadseregtől mint kapitány vált meg. Császári királyi kamarásként érte II. Lipót 1790. március 15-i legfelsőbb elhatározása, amely őt Békés vármegye főispáni adminisztrátorává nevezte ki. Április 26-án rendes közgyűlés keretében már sort is kerítettek beiktatására. A rendek nevében Domokos Lőrinc vármegyei főjegyző üdvözölte a jeles férfiút. Szónoklatában felsorakoztatta az Orczy család érdemteljes tagjait, részletezte azok „viselt dolgait", katonai, polgári virtuskodásukat. Orczy Józsefről szólva kiemelte azt a hazafias cselekedetét, amikor az ország legdrágább kincsét, a Szent Koronát visszahozta „Bétsből 6. Esztendőkig tartó fogságban léte után", és azt Budára szállította. Önzetlenségének köszönhetően a korona őrzésére rendelt Heves vármegyei bandériumot saját költségén 12 lovas katonával pótolta ki, majd a díszes alakulatot - főkapitányi rangban - személyesen vezette Buda felé. Útba ejtve Rákos mezejét, az alkalomhoz illő ünnepi beszédet rögtönzött, amelyben a hazafiúi kötelességek teljesítésére ösztönzött. Az installatio szónoka, Domokos a legnagyobb tisztelettel állapította meg, hogy Orczy „egy igaz valóságos ló féle, egy szóval ollyan Hazafi, aki az Országnak javára, és hasznára született". Békés megyére nézve nagy kitüntetésként fogták fel, hogy kormányzójuknak tudhatják személyét. A főispáni helytartó székfoglaló beszédében hasonló jóindulattal viseltetett a vármegye irányába, még ha gyanította is, hogy „ezenT Megyének, még most ugyan 517 Gudenus, 2. köt., 1993. 419. p.; Halálozási helyként Gyöngyöst ad meg: Szinnyei, 9. köt., 1903.1343. col. 518 Gál, 2000. 63., 70. p.; Nagy, 8. köt., 1861., 238-241. p.; Gudenus, 2. köt., 1993. 44., 419^25. p.;Uő., 3. köt., 1998.345. p.;Uő\, 4. köt., 1998.255. p.;Uő., 5. köt., 1999.165-169. p. 164
