Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
Lovász Zsigmond, ötvenesi (|1812. január 10., Neudorf 424 ) Arad megyei tehetős nemes család szülötte, amely az előnevet adó ötvenesi puszta felett is rendelkezett. Édesapja, Lovász Mihály (fi778) mint zarándi szolgabíró 1749. december 2-án hirdette ki nemességét Arad vármegyében a Borsod- és Pest megyétől nyert bizonyságlevelek alapján. 1755-ben már az aradi uradalom jószágigazgatója, valamint Ötvenes, Zádorlaka, Zsigmondháza földesura volt. Később Aradon, a minoriták székházától délre fekvő kincstári telek is a birtokába jutott, 1773-ban szert tett Szentpálpuszta felére. 1776-ban királyi tanácsossá lett. Feleségétől, Kostyán Antóniától kilenc gyermeke született: Zsigmond júlia, (1753-1824), Anna Franciska (1755-1775), Imre (1756-1827) - Arad vármegye másodalispánja, országgyűlési követe -, Klára (*1760), Gábor (* 1766), András (1768-1846) - helytartótanácsi tanácsos -, István - a Barkó-ezred kapitánya, Arad megyei táblabíró - és Antónia. Lovász Zsigmond Zeke Jozefát vette feleségül. 425 Lovász Zsigmond Arad vármegyében kezdte hivatali pályafutását, ahol 1770-ben aljegyzőnek választották meg, majd szolgabíróként működött. Temes vármegyében az első alispáni teendőknek tett eleget. Ebben a minőségben nyerte el 1780. április 17-én a királyi tanácsosi méltóságot. Győr vármegyében a kamara jószágainak adminisztrátora volt. A török háborúk idején mint élelmezési főbiztos a hadsereg ellátásáról gondoskodott. Érdemei, buzgó szolgálatai elismerése fejében a magyar királyi udvari kancellária referendáriusává nevezte ki az uralkodó. 1790-ben megkapta a Szent István-rend kiskeresztjét, 1796-tól a rend középkeresztes vitéze lett. Arad vármegye felkelt nemeseit két ízben vezette. 426 Lovász Zsigmond II. Lipót 1791. október 13-i elhatározása értelmében Békés vármegye főispánja lett. Gróf Károlyi József királyi kamarás Szatmár megyébe való áthelyezésével ugyanis megüresedett az itteni főispáni hivatal. A királyi kinevezést az 1791. november 23-i rendes közgyűlésen ismertették a békésiekkel, a rendek még ebből az ülésből örvendező levelet intéztek Lovászhoz. 427 Az újdonsült főispán válaszából (Bécs, 1791. december 25.) kitűnt, hogy jólesően vette az őt ért királyi kegyet, a kedvező helyi fogadtatás pedig különös megelégedésére szolgált. Az installatio időpontjául 1792. április 23-át jelölték 424 Márki, 1895. 693. p. 425 Nagy, 7. köt., 1860. 180. p.; Márki, 1895. 692-693. p.; Névjegyzéke az 1764. évtől, 1914. 66. p. 426 Kgy. jkv. 397 V 2 /1792; kgy. ir. 149/1780; Vb. Márki, 1895. 692. p., ahol a királyi tanácsosi méltóság elnyerésének dátumaként 1780. ápr. 26. szerepel] Névjegyzéke az 1764. évtől, 1914. 24. p.; Poeticvm somnivm, 1792. [1-6.] p. 427 Kgy. ir. 1006/1791 (jkv. fog.); Lovász Zsigmond már főispáni kinevezését megelőzőleg is kapcsolatba került Békés vármegyével, hiszen 1777. máj. l-jén táblabíróvá nevezte ki őt az akkori főispán. Kgy. jkv. 85/1777. 141
