Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
ki, erre a napra várták Gyulára Kristovics Imre csanádi püspököt, valóságos belső titkos tanácsost, akit II. Lipót 1791. november 10-i leirata királyi biztosul rendelt ki a beiktatásra. A 13941. számú leirat a főispáni eskümintát is mellékelte, amin azonban a királyi biztos - II. Lipót időközben bekövetkezett halála miatt - változtatást eszközölt. 428 Lovász már mindjárt kormányzata első napjaiban tanújelét adta Békés megye iránti elkötelezettségének. A házipénztárból az installatióra neki kiutalt 200 forintot elhárította, inkább közcélokra ajánlotta azzal, „hogy az a most epitendö v[árme]gye házában meg kivantato belső szükséges készületek [ne] k meg szerzésére fordíttasson". Békés érdekeit tartotta szem előtt 1797-ben is, amikor azzal a javaslattal állt elő, hogy az itteni insurrectionalis sereget az Aradés Csanád vármegyeivel egyesítsék. Magára vállalta a nemesi had vezetését főkapitányi rangban, ezenfelül több felkelő saját költségén való kiállítását. Az elképzelés az uralkodónál is kedvező fogadtatásra talált; helybenhagyta (Bécs, 1797. május 25.) Lovász javaslatait, akit arra az időre, amíg a nemes sereg élén áll, felmentett az udvari kancelláriánál viselt tanácsosi hivatalától. Splényi Gábor 1797. október 11-én Pozsonyból tudatta a nádor döntését, amely szerint a palatínus Lovász Zsigmondot - az insurrectio körül szerzett érdemei alapján hét vármegye (Temes, Tbrontál, Békés, Csanád, Arad, Krassó, Csongrád) felkelt nemes csapatai brigadérosának nevezte ki. 429 1798. június 19-én a király tüntette ki Lovászt bizalmával, akit miután referendariusi hivataláról lemondott, belső titkos tanácsosi rangra emelt, és királyi commissariusként a táborozó katonaság élelemmel való ellátásával bízott meg. Derekas szolgálatai, humánus cselekedetei túlmutattak a megyehatáron. 1797-ben az uralkodó „különös jó tetszését" érdemelte ki a Szerem vármegyében kitört pestisjárvány idején tanúsított fáradozásaival. 430 A király 1801. október 23-i elhatározása Lovászt temesi gróffá és Temes vármegye főispánjává tette. A Békésben így előállt vacantiát szentgyörgyi Horváth Zsigmond adminisztrátorrá történt kinevezésével küszöbölte ki. A megyebeliek az 1801. december 7-i közgyűlésen váltak el Lovásztól, aki ez alkalommal latin nyelvű búcsúbeszédet tartott. Tomcsányi Kristóf békési főszolgabíró vezetésével felvonultatták a nemesi insurgenseket, de a csabai muzsikusokat is megfogadták, hogy a jó hangulat biztosított legyen. Ragaszkodásuk kifejezésre jutott abban is, hogy 1801. december 28-án népes deputatióval képviseltették magukat Temesváron Lovász beiktatása alkalmával. 431 Mint temesi gróf és Temes megye főispánja továbbra is kapcsolatban maradt a békésiekkel. 1802. január 19-én az uralkodó a Fehér- és a FeketeKörösön lévő vízimalmok felülvizsgálatára királyi biztosnak nevezte ki Lovász 428 Kgy. jkv. 132/1792, 320/1792,397 V z /1792. 429 Kgy. jkv. 464/1792,224/1797,454/1797, 856/1797,1038/1797. 430 Kgy. jkv. 253/1797, 570/1798; kgy. ir. 570/1798. 431 Kgy. jkv. 982/1801, 986/1801; kgy. ir. 114/1802, 542/1802 (jkvffog.). 142
