Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
férfi ága kihalt. A birtokosztály mégis sokáig váratott magára - csak 1798-ban következett be -, mivel az örökösök a közös kezelés mellett döntöttek, és az adminisztráció elvállalására gróf Károlyi Antalt kérték fel. Végül öt egyenlő részre osztották a birtokegyüttest. A gyulai, békési, szarvasi, csabai, szentesi uradalom a 'Wenckheim-, Stockhammer-, Siskovics- és a Károlyi család kezelésébe került. 261 báró Harruckern János György 262 (*1664. március 25., Schenkenfelden -11742. április 18., Bécs 263 ) Harrucker György (1633-1692) takácsmester és Schlöger Erzsébet (fi 703) legkisebb fiúgyermeke János György volt. Testvérei - Mátyás, Katalin, Simon, Mihály és Éva (1661-1737) - után született, húga, Mária 1667-ben jött a világra. Harruckern János György első felesége 1689 körül fellensteini Fellner Anna Mária lett. Másodszor 1693. március 29-én nősült meg, amikor \brstern János Lénárd (fi 706) lányát, Anna Máriát vette el. Gyermekei - Ferenc (16961775), Franciska, Johanna, József (|1741), Cecília - második házasságából származtak. Szülei papi pályára szánták, ennek megfelelően Steyerben a humaniorákat, Linzben a filozófiát végezte. Mivel nem érzett elhivatottságot az egyházi szolgálathoz, kapva kapott a lehetőségen, amikor 1689-ben nagybátyja az alsó-ausztriai udvari kamarai számvevőségnél szerzett neki számtiszti állást. 1692-től mint császári hadi élelmezésügyi biztos működött, majd 1697-től 1701-ig császári tanácsosként és udvari kamarai biztosként az aradi vár építéséhez küldték ki. A spanyol örökösödési háború idején élelmezésügyi alezredesi rangban császári élelmezési igazgató volt Olaszországban (1701-1708). Hasonló feladatkört töltött be 1708-tól Németalföldön, ahol öt éven át az élelmezési igazgatói és hadbiztossági igazgatóhelyettesi feladatkört látta el. 1710. június 15-én a császári udvari kamarai tanácsosi rangot nyerte el. Savoyai Jenő megbízásának tett eleget, amikor a török háborúk terheinek elviselhetőbbé tétele érdekében új élelmezési rendszert dolgozott ki. Abból a felismerésből indult ki, hogy a szerződé261 Éble, 1895. TL. tábla, 75. p.; kgy. jkv. 13/1776, 91/1776. 262 A család névírásmódjában a XVIII. század első felében semmilyen következetesség nem mutatható ki. A névadó helység a Schenkenfelden közelében fekvő felső-ausztriai Harruck. Miután a családtagok beköltöztek a kisvárosba, Harruckiaknak, Harruckból valónak nevezték meg magukat (németül: Harrucker). A schenkenfeldeni plébánia anyakönyveiben kivétel nélkül a Harrucker alak fordul elő, ahogy János György is ezt használta a thierbergi kápolna és a bécsi jezsuita konviktus javára tett alapító okiratban. Az indigenatusi (1722. márc. 28.) és a bárói (1729. febr. 10.) diploma már a Harruckern formát hozta, a bárói ág családtagjai pedig már következetesen így szignálták nevüket. Éble, 1895. 3-7. p. 263 Végakarata értelmében a bécsi Szent István dóm kriptájában temették el 1742. ápr. 20án. Ua. I. tábla. 100
