Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

A rendek minden előkészületet megtettek, május 23-i különös gyűlésükből szétküldték az ünnepi alkalomra szóló meghívókat, Károlyi megnyugtatására pedig közölték, hogy Harruckern már május 22-én megérkezett körükbe, Gyulára. A székfoglalási ceremónia gond nélkül zajlott le.

257 Főispánsága első felében a háborús készülődés tartotta lázban a közvéleményt. 1742-ben az országgyűlés által megajánlott 22 lovast, 242 gyalogost állították ki, az 1744. évi porosz hadjárathoz 58 lovassal és 804 forinttal járultak hozzá. Megyei szinten 1744-ben a főispán javaslatára alszolgabírói posztot létesítettek, 1748-ban pedig két járási szolgabíróságot (csabai, békési) szerveztek. Különösen fontos esemény volt a grémium életében a vármegyei-uradalmi pénztárnokság különválasztása (1762). Jóllehet Harruckern egyes esetekben élt a tisztviselők kinevezésének lehetőségével, azért a restauratiót sem mellőzte. Elnöklete alatt ment végbe az 1744., 1748., 1755. és az 1763. évi tisztújítás.

258 Az . 1767-es tisztviselő-választás kapcsán a megye úgy határozott, hogy a főispán fáradozásait száz körmöci arannyal jutalmazzák, ám ezt mind Harruckern, mind a felesége visszautasította, így a summát a szolgálószemélyzet közt osztották fel. A főispán figyelmét nem kerülte el a tisztikar szociális helyzetének a jobbítása, ennek jegyében 1744-ben fizetésemelésben részesítette őket, de földet is biztosított számukra, ahol szabadon gazdálkodhattak. Lehetővé tette megyei lakások építését, ami érezhetően javított az életkörülményeken. Mint földesúr hasonló gondoskodással vette körül jobbágyait - már a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megelőzőleg is.

259 A szigorú, felelősségteljes kormányzati feladatokon túl a szellemdús, pezsgő „udvari" élet is hozzátartozott Harruckern Gyulán eltöltött éveihez. A szerzetes Hueber Antal, a báró udvari papja örökítette meg az itteni mindennapokat. Közvetlen hangú feljegyzéseiből kiderült, hogy a család a telet a bécsi palotában vészelte át, júniustól októberig viszont Gyulán lakott. A viszontagságos közlekedési feltételeket és a sok veszélyt ellensúlyozták az itteni programok, mindenekelőtt a vadászat, halászat, madarászat vagy a szüret. A névnapi mulatságok, a házi színjátszás, a táncvigalmak is változatosságot jelentettek, de az ájtatosság és a buzgó vallásgyakorlás is életük szerves részét képezte.

260 Harruckern Ferenc 1775. november 14-én bekövetkezett halála nagy veszteség volt a megye számára. A gyászhírt gróf Károlyi Antal tudatta (Nagykároly, 1775. december 1.) a békési rendekkel, akik részvétnyilvánításukkal keresték meg a főispán özvegyét. Gazdátlanná vált a halálesettel a nagy kiterjedésű birtok is, hiszen Ferencnek nem volt fiú örököse, vele a báró Harruckern család 257 Kgy. ir. 126/1743] kgy. jkv. 122-125/1743; A beiktatás időpontját Károlyi Ferenc Erdőd, 1743. máj. 10-i levelében közölte. Kgy. ir. 122/1743. 258 Karácsonyi, 1. köt., 1896. 344-346. p.; [Haan], 1886.123-124. p. 259 Kgy. jkv. 193/1767; Haan, 1883. 81-82. p.; Karácsonyi, 1. köt., 1896. 346-349. p. 260 Haan, [1875.] 13-17., 20-24. p. 99