Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

6. Vízrajzi felmérés Huszár Mátyás irányításával (1818-1824)

1815-ben kamarai mérnöki állásra pályázott. Miután ezt elfogadták, Lúgosra került. Főként a Marossal foglalkozott, de többször megfordult a Körös mentén is. 1817. szeptember 24-én a Bihar megyei deputáció jegyzőkönyvét mint „Körös regulationál lévő dirigens" írta alá.

2 1818 tavaszán kinevezték a temesvári kamarai kerület igazgató mérnökének. Mivel feladata a Körös-vidék felmérése és szabályozása volt, Nagyváradra költözött.

3 A munkát, mely összesen hat évet vett igénybe, 1818 szeptemberében kezdte el, és általában 3-6 mérnök segítségével dolgozott. Segédei voltak: Vásárhelyi Pál, Schmidt György, Keller Ignác, Amizoni József, Pyrker József, Litzner Miklós, Riedler József, Boldog József, Vargha János, Vörös László, és bekapcsolódott az északi területeken Holecz András, megyei mérnök is. A munka kezdetén Huszár Mátyás összegyűjtötte a rendelkezésre álló térképeket és felmérési jegyzőkönyveket. A szintezési térképek közül Vertics József, Juricskay, Tessedik Sámuel dokumentumaira támaszkodott, a terepen kiindulási alapnak pedig Lipszky 1806-ban készült, nyomtatásban is megjelent térképét tekintette.

4 Ennek alapján határozta meg a felmérés sorrendjét, jelölte ki a fontosabb folyószakaszokat. Utasítása szerint a mérést a Tiszánál kellett kezdeni. Az első főmenet Szegedtől indult, Csongrádon és Szolnokon át Abádig haladt. Ebből kiágazva a Kurca, Kórógy és a Mágocs-ér vonalán Mindszent, Szegvár, Derekegyház érintésével Orosházáig jutottak el. A második főmenet a Nagy-Körös mentén Csongrádtól Gyomáig haladt. A Berettyót a mezőtúri torkolattól Berettyóújfalun keresztül Szálaidig a Sebes-Köröst Körösladánytól Nagyváradig, a Fekete-Köröst Békéstől Nagyzerinden át Gyantáig mérték fel. A Gyepes mentén Békéstől Árpádon át Hosszúaszóig, a Köles-ér mentén Okánytól Kávásdig tartott a munka. A Fehér-Körös felmérését Békéstől Zarándon keresztül Butyinig tervezték, de azt részleteiben csak Borosjenőig sikerült végrehajtani. A Tőz patakot Tamásdától Repszegig vizsgálták meg. A harmadik főmenet a Kakát mentén Szálaidtól Kisszállásig, a Hortobágy mellett Balmazújvárostól Püspökladányig tartott.

5 A felmérés első fázisában háromszögelést végeztek, melynek kiindulópontja a katonai felmérések során Pest mellett létesített alapvonal volt. (Az osztrák birodalom második katonai felmérése 1806-ban indult meg. A munkát végrehajló osztrák hadmérnökök szintén háromszögeléssel, alapvonal- és magasságméréssel dolgoztak. Magyarország területére Huszár Mátyás mérésével egyidőben, 1819-től került sor. E katonai felmérés alkalmával az országról 1087 térképlap készült. Az időbeli egybeesés indokolta, hogy a mérés alapvonala azonos legyen.)