Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
6. Vízrajzi felmérés Huszár Mátyás irányításával (1818-1824)
6. fejezet VÍZRAJZI FELMERÉS HUSZÁR MATYAS IRÁNYÍTÁSÁVAL (1818-1824) (A felmérés fontossága. Huszár Mátyás életútja 1818-ig, átköltözése Nagyváradra. A felmérés megindulása: háromszögelési munkálatok. A szintezés elvégzése. Az elkészült térképek száma, jellege. A malomösszeírás adatai. Községenként!' ártéri kimutatások jelentősége. Vízrajzi leírás és az eddigi szabályozások értékelése Huszár munkájában. Új szabályozási terv.) A Körös-szabályozás történetének leginkább feldolgozott része Huszár Mátyás 1818-1824 közti szerepének méltatása. Ha figyelembe vesszük a vízrendszer bonyolultságát, a csekély szintezési előzményeket, akkor teljesen érthető az érdeklődés. 1 Mint az előző fejezetben láttuk, az 1816-os árvíz után egyre inkább igény volt arra, hogy a Körös egyes ágairól és a Beretytyóról megbízható térképek, pontos vízrajzi leírások készüljenek. A különféle középítészeti feladatokkal terhelt megyei mérnökök (Biharban Szász Domokos, Békésben Bodoky Mihály, Aradon Clatz János) ezt a munkát nem tudták elvégezni. A Vay Miklós királyi biztost segítő mérnök, Tessedik Sámuel 1818-ban elköltözött és státusa is üresen maradt. Vay maga kérte a helytartótanácsot, helyezzék Huszár Mátyást a Körösvidékre, hogy elvégezhesse a régóta aktuális munkálatokat. Huszár Mátyás 1778-ban Kisheresztényben született, kisnemesi családból. 1796-1798 között a pozsonyi akadémia, majd 1798-1800 között a kassai jogakadémia hallgatója volt. 1800-tól a pesti lnstitutum Geometricumban tanult, ahol 1804-ben kapott oklevelet. Gyakornoki idejét 18021804 között az Eszterházy-uradalomban töltötte Litzner János, későbbi Heves megyei mérnök mellett. 1806-1808 között Szatmárnémeti város mérnöke lett, majd külföldi tanulmányútra indult. Ekkor már a magyaron kívül beszélt németül, latinul, franciául, és megértette a környező országok nyelvét is. 1810-ig megfordult Nyugat-Európa fontos országaiban. Járt Olasz-, Német-, Francia-, Poroszországban, Hollandiában. Hazatérve egy évet töltött a Károlyi-birtokon Csongrád, Békés, Bereg és Szatmár megyében, majd egy évig Nagykároly, azután három évig Szátmár megye mérnöke lett (XVII. sz. képmellékíet).
