Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
5. Vay Miklós királyi biztos tevékenysége (1802-1818)
jóscsatornák működése is irreális volt. Vay királyi biztossága idején a legtöbb munkát az Óvári-csatornánál és a Kis-Sárréten végezte. Igen sok bonyodalmat jelentett számára a malmok lerombolása, átalakítása, melynek során az érdekeltekkel gyakran ellentétbe került. Királyi biztosi működését három fő periódusra oszthatjuk: 1810-ig a felmérések, malomügyek adták tevékenységének zömét, 1810-1818 között folytak a jelentősebb építkezések, 1818-1824 között pedig munkáját alapvetően Huszár Mátyás térképezése határozta meg, amivel még külön foglalkozunk. Mint gyakorló mérnök, Vay nagy szerepet tulajdonított a vízrajzi felmérésnek és megpróbálta elérni, hogy minden érdemi munkát mérések előzzenek meg. A korábbi térképek javítása és kiegészítése helyett Vay Miklós királyi biztossága idején végeztek először korszerű szintezést a Körös-vidéken. A munka során, melynek eredményeit térképeken rögzítették, a folyókra vonatkozó adatokat nagy pontossággal meg tudták állapítani. Szintezés alkalmával először helyszínrajzot készítettek, melyen megjelölték a mérés kiindulópontját (hasonlítósík). E ponttól kezdve - bizonyos távolságokban - előre-hátra leolvasással meghatározták a partok magasságát és a víztükröt. A szintezés tulajdonképpen geometriai magasságmérés volt, melynek során az egyes pontok helyét szintezőműszer és lécek segítségével lehetett megállapítani. A mérés eredményét a leolvasások különbsége adta: 50-100 m távolságban a mederről, indokolt esetben a folyóvölgyről keresztszelvényeket vettek fel, melyeken megjelölték a kisvíz, középvíz medrét, az árvízi medret és a hullámteret is (XIII. sz. képmelléklet). A folyó esését, azaz a vízszintcsökkenés mértékét hossz-szelvényen ábrázolták. A szemléletesség érdekében a hossz-szelvények torzított méretarányban készültek, a hosszúság léptéke hányadosa volt a magasság léptékének. A torzítás az esésviszonyok jobb szemléltetése miatt történt. Képzeletbeli hossz-szelvényt a következőképpen ábrázolhatunk:
