Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

3. Vízrajz és gazdálkodás a szabályozások előtt

megszervezésében is (Vö. II sz. leírás). A Gyula környéki csatornákról Petik Ambrus írta 1784-ben: „Délfelől a várostól mint egy döllő földnyére folyik a Bárdos nevezetű szakadék, aki Gyulán felöl Varsánd és Vári között ki szakadván a Körösből Gyula német város alatt ismét a Körösbe megyén, ezen folyás nagy hasznára vagyon a városnak, mivel mindennemű legelő jószágnak itatására szolgál. Más szakadások éjszaknál vannak úgy mint: a Fekete-Körösből Remeteházánál kiszakadt, és a M[éltósá]gos Uraság gondoskodása által, nagy költségű munkával ki ásatot, és az Erdőhátról lejövő fáknak a FeketeKörösből, Gyulára lebocsáthatásokra alkalmassá tétetett Ér vagy Ág, melly Gyulának közepe táján, hol a Magyar város a Némettől megkülönböztetik, szakad bé a Fejér-Körösbe, és Hajós útnak neveztetik. Ugyan éjszakról az új város szélén is vagyon egy darab Merdák nevű folyás. Ugyan ezen Hajós útból közelebb a városhoz a Csíkos-ér, melly a városon alól a Szőllős Kertek, és a Balás-ere végin lévő Ajtós-fokon a Körösbe folyik, távolabb pediglen a nagyobb folyású Itztze nevű szakadás vagyon, melly Gerla és Békés felé erdő és réttség között folyik le. Több szakadékok is találtatnak a gyulai határban, kik száraz esztendőkben, ha a Körös ki önt, nem kevés hasznot tesznek, kivált a kaszáló rétekben, és néha kárt is."

14 A Gyula és Csaba környéki catornákat a 18. századi térképek jól szemléltetik (V. sz. térképmelléklet). Gyulánál észak-déli irányban haladt az Ajtós-fok, Remeteházi-árok, Keszi-ér, kelet-nyugat irányban pedig az Itceér, Csíkos-ér, Hajósút. Csabát külön vsa torna kötötte a Fehér-Köröshöz, melynek lefolyása az említett Fábián-fokban volt. A régi vízivilág bemutatásánál meg kell emlékeznünk a Kis- és NagySárrétről és az egyéb mocsarakról. Huszár Mátyás 1825. februári jelentésében - vízrajzi leírását kiegészítve - összesítette a fontosabb mocsarak területét, amit 1927 km

2-nek állapított meg. Köztük a legnagyobbak voltak: - Kornádi Sárrét ( Kis-Sárrét, Sebes-Körös Sárrétje) 345 km

2 - Fási rét ( Fekete-Körös mellett) 129 km

2 - Péli és Gyulavári rét (Fehér-Körös mellett) 11.5 km

2 - Gyánti rét (Fási rét és Kornádi rét között 57 km

2 - Csabai Nagyrét (Fehér-Körös mellett) 28 km

2 - Nagy Posár (Nagy-Körös, Berettyó mellett) 86 km

2 - Berettyó Sárrétje (Nagy-Sárrét) 671 km

215