Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

8. Vargha János körösi tevékenysége (1831-1836)

ha a Fehér-Körösből nem tör ide a víz, akkor a meder elegendő. Fontosnak tartották - a Berettyó mellett a Gyepes tisztítását, a Hosszúfoki-csatornát és bizonyos módosításokkal elfogadták azt a javaslatot, hogy Szarvas és Szentandrás között a szarvasi határban, a várostól délre átvágják a Hármas-Köröst. Nagy gondot jelentett, hogy a munkához most már semmiféle központi pénzt nem lehetett szerezni, ezért ismételten kérték a földesurakat, tegyenek ajánlatot a hozzájárulásra. Az volt az elképzelés, hogy holdanként 6 krajcárt fognak fizetni, de ehhez pontos ártéri felmérés kellett volna. Végső megoldásként Huszár Mátyás tíz évvel korábbi összesítőit vették alapul, és meghatározták a békési ártereket (Vésztő, Mágor, Szeghalom, Körösladány térségében).

39 A birtokosok közül a Wenckheim-féle gyulai uradalom képviselője adott 600 pengő forintot, a kétegyházi uradalomé a Fehér-Körösre ezen összeg felét, a másik felét pedig akkor kívánta átadni, ha a FeketeKöröshöz is hozzákezdenek. A többi birtokosok tárgyalni sem óhajtottak a hozzájárulásról, míg nem látták a terveket és az ártéri kimutatást. Végül a füzesgyarmati uradalom képviselői megadták a kért, holdankénti hat pengő krajcárt.

40 Hasonlóak voltak az anyagi hozzájárulás normái Biharban is, ahol az év folyamán március 10-én és május 15-én volt közgyűlés a vízszabályozás ügyében.

41 Itt a derecskéi uradalom nem akart hozzájárulni a költségekhez, azonban a közgyűlés - az 1829. évi megállapodásra és a vízitársulatokról szóló törvényre (1807:17. tc.) hivatkozva - nem fogadta el a tiltakozást. Itt gyakorlatilag az 1829-es tervek szerint dolgoztak, és elleneztek minden módosítást, amit Békés megye javasolt. Ok a Sebes-Köröst továbbra is a Kis-Körösbe kívánták terelni, míg annak tisztítása folyik, teljes hosszában tisztítani akarták a Büngösdöt, a javasolt Hosszú foki-csatorna megásása helyett. Sérelmezték a Békésben épült töltéseket, melyekről Vargha Jánosnak sem volt pontos áttekintése. A bihariak úgy vélték, hogy ezek a védművek a folyók rendszeres tisztítását akadályozzák. Vargha ugyanakkor kénytelen volt belátni, hogy Bodoky Mihálynak és Békés megye közgyűlésének sok szempontból igaza van. Mindenekelőtt kinevezte Bodokyt Békésben aligazgatónak, hogy a feladatokat jobban kézben tarthassa.

42 Jogos volt a megyeiek igénye, hogy végezzenek felméréseket, készüljenek részlettervek és eltérve a váradi megállapodástól, ne a folyók tisztítása legyen az elsődleges cél, hanem indokolt esetben létesítsenek töltéseket is. A helyi töltések, körgátak építését az is indokolta, hogy viszonylag kevés volt a szántó, mely intenzíven művelt területeket kisebb gátak segítségével is eredményesen lehetett védeni.