Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

8. Vargha János körösi tevékenysége (1831-1836)

1834-ben került sor a Csabai-csatorna felmérésére/

3 majd ezt követően megindult a bővítés. Vargha kezdetben nem volt megelégedve a méretekkel, felesleges „turkálásnak" nevezte az egészet,

44 1834 szeptemberében azonban már megfelelőnek találta.

45 Vargha János - elfogadva a megyei közgyűlések javaslatát - 1834-ben maga készített tervel a Berettyóról. Összeállította a dokumentumokat a folyó Kék-Kallóba szorításaról.

46 Elkészítette a Hármas-Körös és Berettyó szabályozási térképét Szentandrás, Szeghalom, Bakonszeg térségében. Összesen öt átvágást tervezett: Az elsőt a torkolat közelében, a NagyKörösön, a másodikat a Sebes-Körös és Berettyó között, a harmadikat Túrkeve és Mezőtúr közelében, a negyediket a túrkevei határban, az ötödiket pedig Bucsánál. A túrkeveit ellenezte a helyi lakosság, mert az a falu határát kettévágta volna. Vargha János javaslatát Markmüller József, Heves megye mérnöke is megnézte, azzal részben egyetértett, részben voltak fenntartásai.

47 Vargha János - a mérési eredmények alapján - hosszszelvényeket is összeállított. Ezek a Berettyó Nagybajom, Füzesgyarmat, Bucsa környéki szakaszait tartalmazták.

48 E területre vonatkozott Bodoky Mihály javaslata is, melyet 1834-ben készített „A Berettyó gyökeres kitisztítása végett...Békés vármegye által ásandó félreszorító csatorna terve" címmel. Bodoky ebben a folyót Simái pusztán - csatorna segítségével - a Nagy-Körösbe kívánta vezetni. Célja az volt, hogy a meder alsó szakaszát is tisztítani tudják. Vargha János 1834ben tervet készített a Hármas-Körös szarvasi és belenczéresi átvágásairól, melyeket keresztszelvényekkel egészített ki.

41

' Az 1834-es évről készült „Fő-jelentésben" Vargha a nagy-körösi és berettyói munkákat emelte ki. Szentandrás és Szarvas között megkezdték az ásást, a készülő csatorna szélességét 14,22 m-ben határozva meg. A Beretytyót egy szakaszon Bihar megye átvezette a Szúnyog-érbe és a KékKállóba, de Hevesben továbbra sem dolgoztak. Békésben kitisztították a bucsai vezérárkot, Biharban pedig tovább ásták a Szerepi-csatornát. Kórógy pusztán a lakosság átvágta a töltéseket, mivel a Berettyón kívül a határban nem volt más itatóhely. A kitörő víz sok kárt okozott, és a helyreállítást minden más munka előtt meg kellett oldani. Lebontották a gáborjáni, péterszegi, hencidai malmokat, és a kérdéses szakaszokon rendezték a medret. Hencida térségében a földből szerszámokat és egy különleges formájú hajót ástak ki, amit a lakosság „tatárhajónak" nevezett el. Megtaláltak egy régi híd lábat is. A hagyomány szerint ez volt a Hientz család hídja, melynek nevéből a Hencida elnevezés származik. Sikeres munkát végeztek az Arad megyeiek a malomcsatornánál és a Fehér-Körös átvágásainál is. Olyan töltéseket létesítettek, melyek megaka-