Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

8. Vargha János körösi tevékenysége (1831-1836)

az érdekelteknek lényegesebb volt, a Fehér-Körös árvizét pedig a Tőz még mindig elvitte. 1834-re a biztos előírta a Fehér-Körösön Békés megyében az elmaradt munkák elvégzését, valamint a meder mélyítését Gyula városban. Varghának problémát jelentett, hogy a megyei mérnök, Bodoky Mihály túlságosan elfoglalt volt, nem tudott minden munkánál ott lenni, másrészt sok kérdésben nem egyezett véleménye a vezető mérnökével. Úgy látta, az Arad megyében tevékenykedő Kovács Jánost kellene az egész Fehér-Körös felügyeletével megbízni. Arad megyében kérte a Bök-ér és a Bárdos eltöltését, Borosjenőnél egy új átvágást, a Tőz patak tisztítását és a meglévő átvágások bővítését. A Fekete-Körösön 1833-ban a Gyepes csatornát tisztították és egy új átvágás is készült. Békés megyében azonban nem fogtak hozzá a Büngösd medrének tisztításához és nem ásták a Hosszúfoki-csatornát sem. Bodoky - nem bízva a szabályozás sikerében - azt javasolta, építsenek a birtokosok körgátakat. Ilyen munkálatok meg is indultak, azonban Vargha nem kapott róluk jelentést. A sorozatos viták miatt kérte, bízzák az egész FeketeKöröst Szász Józsefre, mert Bodokyval nem lehet szót érteni, és 1834-ben végezzék el az elmaradt munkákat. Bodoky Mihály és Vargha János között nem személyi ellentét volt, hanem a viták elsősorban Békés megye földrajzi helyzetéből adódtak. A Biharban, Aradban végzett szabályozási munkák, bárki irányításával történtek, meggyorsították a Körösök vízjárását, növelték a mélyebben fekvő Békés megyében az árvízveszélyt. A felsőbb részeken végzett munkálatokkal itt nem tudtak lépést tartani, ezért legalább azok lassítására törekedtek. Bodoky a megyei közvélemény nyomására igyekezett olyan megoldásokat javasolni, melyek nyomán az új csatornák valamelyest elterelték volna a vizet a megye területéről, és javaslatai sokszor nem egyeztek Vargha János elképzeléseivel. A Sebes-Körösön Bihar megye ért el szép eredményeket. Betömték az Ördöngös-, Carbonari-, Sebes-fokokat, fizetett napszámosokkal ástak az Öszvenyőn keresztül az Usztatóig kimélyítve a korábbi, feliszapolódott csatornát, innen pedig felfelé haladva a harsányi átmetszésig jutottak el. Békésben a Sebes-Körösön sem folyt munka, és nem használták fel a sóalapból kapott kölcsönt sem. 1834-re - Vargha javaslatára - a biztos előírta a sárréti vezérárok bővítését, a Kutas elzárását, hogy a Sebes-Körös és a Kis-Körös közt ne legyen kapcsolat. Tisztítani kellett a Tóth-kanálist és a Határeret, míg a Gyepes vezérárkát Békés határában kellett rendbe hozni. Ez a munka a mocsaras