Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
8. Vargha János körösi tevékenysége (1831-1836)
területen komoly szakértelmet igényelt, amihez a vésztői rétvágó embereket kívánták alkalmazni. A Berettyón 1833-ban a füzesgyarmati uradalom ásatott Békésben egy csatornát, Biharban Bucsa és Bakonszeg között kitisztították a vezérárkot, betömték a fokokat. Tóth Sámuel mérnök munkájával Vargha meg volt elégedve. A további feladat - a Berettyó Kék-Kállóba szorításával - a békési szakasz tisztítása, a sokszor emlegetett tiszadobi gát megépítése és az 5,69 m széles bihari vezérárok 7,58 m-re szélesítése volt. Vargha a helyszíni szemle nyomán megállapította, hogy a helyi lakosság nagy szorgalommal végezte a folyómedrek és a partok tisztítását, de az operáns mérnökök ezt nem veszik elég komolyan. Csak akkor mennek el a területre, ha nagyon ráérnek. A fokok betömését, csatornaásást viszont a lakosság nem becsülte eléggé. Nemcsak a kornádi rétekre nyitották rá a kis-sárréti vezérárkot, hanem a Berettyó ásásnál is rongálták a csatornát és a töltéseket. Allatokkal, kocsikkal jártak rajtuk keresztül, így a tavaszi munkák egy része a szándékos rongálások kijavításából állt. Közmunkára az embereket tavasszal és ősszel szokták kivezényelni, de alkalmazkodni kellett a mezőgazdaság igényeihez. Rossz időben sok gondot okozott a nem megfelelő ruházkodás, a szállás biztosítása. Ha vége volt a biztosi utasításban meghatározott időnek, a munkások hazamentek, bármilyen feladat következett volna. Vargha azt javasolta, a közmunka mellett állandóan alkalmazzanak fizetett embereket, hogy ne legyen fennakadás. Megoldást kért a költségeket illetően, és a birtokosok anyagi támogatására szeretett volna számítani. Ezt írta: „Tagadhatatlan dolog lévén pedig az, hogy ámbár ezen munkálkodás által a nagy kiterjedésű tavak és rétségek le nem csapoltatnak, de végképen ki nem száríttatnak ugyan, de amennyiben ennél fogva azoknak további terjedése és tápláltatása, valamint a szomszéd vidék egy részének a rendes árvizektől való ostromoltatása ez által csakugyan nagy részben el mellőztetik, s ennél fogva esztendőnként több több föld haszon vehetőbbé tétetni és biztosíttatni fog, óhajtani való dolog lenne, hogy az iIlyen földeknek birtokosai is minden különbség nélkül, ha másképen nem, önkéntes ajánlás mellett valamit fizetnének." 34 1834-ben, még mindig Vargha János irányítása alatt szintén sok munkát végeztek el. Míg 1833-ban a tisztítás és töltésépítés emelkedett ki, addig 1834-ben a csatornázás került előtérbe, elsősorban a Fehér-Körösön. Az egyes munkák számszerű adatai a következők: