Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

8. Vargha János körösi tevékenysége (1831-1836)

sok fizetik. A Szeghalom alatli szakaszon tisztítást terveztek, amihez a vizet a Tóth-kanálisba kívánták vezetni. Elhatározták a Gyepes tisztítását, melyet a Büngösdben kellett volna folytatni. E patak azonban erősen kanyargott, medre sekély volt, ezért málékkor felvetődött, hogy a Gyepest inkább a kimélyített Hosszú fokon át vezessék a Kettős-Körösbe. Ki kellett tisztítani a Határér medrét, hogy - a korábbi megegyezés szerint a Korhányt és Köles-eret elvigye. A FehérKörösnél a gyulavarsándi átvágás megépítése volt a legsürgősebb. Vargha Jánost felszólították a terv elkészítésére, ő azonban - időhiányra hivatkozva - erre nem vállalkozott. A közgyűlés kérte, míg az átvágás elkészül, az aradiak füeeesszék fel a malomcsatorna ásását. A Fehér-Körösnél ezen kívül a Csabai-csatorna kibővítését és a meder tisztítását rendelték el. Az 1833-as év számszerű eredményei a következők voltak: - folyótisztítás - növényektől: 17,30 km fáktól 37,81 km iszaptól 17,95 km - vontatóutak tisztítása: 43,93 km - folyó szélesítés: 11,72 km - folyó mélyítés: 20,82 km - új csatorna 3,89 km -új töltés: 17,88 km - régi töltés javítása: 15,50 km Felhasznált - gyalog napszám: 82 353 1/2 nap - hajós napszám: 225 nap - szekeres napszám: 644 nap Fizetés a munkásoknak: 9172 Ft 48 1/2 krajcár A részletekről Vargha János 1834. január 31-én szöveges „Fő-jelentésében" számolt be.

33 Megállapította, hogy a Fehér-Körösön Békés megye - az ígéretek ellenére sem végezte el a tisztítási munkát és nem bővítették a Csabai-csatornát sem. A tervek késedelmes összeállítása után - melyet végül Bodoky végzett el - Gyulavarsándon megépült a csatorna a Bök-ér és a Bárdos megszüntetése céljából, de a Bök-eret már nem zárták le, mert jött az ősz. Arad megyében kiemeltek több új átvágást, azonban ezek a tervezett 7,58 m-rel szemben csak 3,80 illetve 5,69 m szélesek voltak. A kanyarulatokat még nem töltötték át, és az átvágások során nem készült egyetlen sarkantyú sem. A munkához nem volt elegendő pénz, és az új meder készítésére nem is fordítottak különösebb figyelmet. A malomcsatorna ügye