Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

8. Vargha János körösi tevékenysége (1831-1836)

duzzasztása miatt a víz nem tud rendesen lefolyni. A Váradolasziban kö­tött megállapodással szemben ők a következőket javasolták: 1. A két Sárrét évszázadok óta mocsár, nem lehet lecsapolni anélkül, hogy az eddig szárazon maradt területek ne szenvedjenek kárt. Olyan terveket kell készíteni, melyek minden érdekeltséget megnyugtatnak. 2. A Tiszán 1829-ben árvíz volt, mely károkat okozott. Ha a „segítő ága­kat" eltöltik, még nagyobb lesz az elöntés, és a bihari Sárrétek mellett kialakul egy hevesi Sárrét is. A Mirhó-fok elzárása ugyan nem okozott problémát, de ha valamennyi kiágazást (Árkust, Kadarcsot, Hortobá­gy ot) elzárják, akkor a Tisza nem fogja levezetni az árvizet. 3. Túl sok napszámost kértek Váradolasziban a Berettyó tisztításához. Olyan megegyezés született, hogy a folyók medrének tisztítása köz­erővel, az új csatornák ásása fizetett munkában történik. Azonban a Berettyónál ezt nem lehet elválasztani, és így világosabb elhatárolás kellene. 4. A tiszai elzárásokkal kapcsolatban azt javasolták, egyetlen fő kiágazást hagyjanak meg, mely az árvíz levezetése mellett egyéb célokra is szol­gál. A következőképpen érvellek: „Most valamint még megjegyeztetni kívántatott, nemhogy eltölteni kellene azon tiszai ágakat, de inkább azok közül a legalkalmatosabbat mesterségesen, s a hol szükséges lenne, pártolásokkal is kinyitni kel­lene, hogy az által egy résziül mintegy mesterséges, a mindenkor fel és le hajókázható canalis által a köz iparkodás és szorgalom legsikere­sebben és legközönségesebben eszközöltetne, más részrül pedig egy­szersmind a Tisza felesleg és kártékony árjának is bizonyos orifiumnál regulázható része is kár nélkül elvezettessen ama minden esetben elő­re regulázandó, s az által nagyobb részt nyerhető Tisza vizében." 30 Békés megye 1833-ban szintén kérte, hogy a csatornák ásásához szük­séges összeget a sóalapból hitelezhesse, amire meg is kapta a lehetőséget. 31 A május 21-én tartott közgyűlésen a Körös-szabályozás valamennyi kérdé­sét részletesen megtárgyalták. 32 Hivatkozva a korábbi, 1817. évi határozat­ra úgy döntöttek, hogy a folyók tisztítása során a meder jó karbantartását (fák kivágása, iszap kiemelése, kotrás), valamint a partok védelmét, a vontatóutak rendezését fogják elvégezni. Hogy a munkát a Berettyónál megkezdhessék, a folyót a Kék-Kállóba akarták szorítani. A Szeghalmi­csatornát 28 m szélességben javasolták kiásni, aminek költségeit a birtoko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom