Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

8. Vargha János körösi tevékenysége (1831-1836)

vábbi ásását a Hortobágy árvize miatt ő sem tartotta érdemesnek, hanem azt javasolta, hogy Szerep, Udvari, Bajom határában zárják el a Berettyó kiágazásait, hogy az árvíz ne a Kis-Sárréten follyék át. Vargha János helyesnek tartotta az elképzelést, hiszen a gát addig is védelmet nyújtott, míg a Bucsától Bakonszegig vezető főcsatorna elkészül. Helyeselte a javaslatot a két érdekelt uradalom is, azonban ők nem voltak hajlandók addig hozzájárulni a költségekhez, míg nincs elzárva a Hortobágy.

26 1831. november 12-én biztosi gyűlést tartottak, mely ugyanolyan kötelező határozatokat hozott, mint 1829-ben a Váradolasziban tartott értekezlet. Itt sürgették - többek között - a Gyepes-csatorna befejezését, hogy a Fekete-Köröst újra leereszthessék, és megerősítették azt a korábbi elképzelést, hogy míg a Sebes-Köröst tisztítják, annak vizét a Kis-Körösbe vezetik.

27 Az 1833-as esztendő szintén eredményes volt a szabályozás szempontjából, bár kétségtelen, hogy az érdekelt megyék között tovább éleződtek az ellentétek. 1833. március 4-én Bihar megye közgyűlésének volt témája a Körös-szabályozás.

28 A Sebes-Körössel kapcsolatban megállapították, hogy 1829 óta területükön lényegében semmi sem történt, csak az árvízveszély nőtt tovább. A lecsapoló csatornát a mocsár közepén, Úszta tónál és Tyék rétjénél ásták ki, azonban a partokat Szakái és Tóti határában átvágták, hogy a megrekedt víznek legyen lefolyása. Az eredmény az lett, hogy a víz a Kutasba és a Holt-Körösbe folyt. Mivel nem lehetett felszántani a területet, Kornádi lakosai is átvágták a kiásott csatorna töltéseit és a vizet rétjeikre vezették. így az intenzív művelés helyett legalább halászni és rákászni tudtak. Tehát a „lecsapoló" csatorna segítségével újra a fok-gazdálkodást valósították meg. Már 1831-ben tervezték a szakadások helyreállítását és a meder bővítését, de a kolerajárvány miatt nem lehetett hozzáfogni. Megkezdték a Határér és a Tóth-kanális tisztítását, hogy a Korhány és Köles-ér vizeit levezesse, a Palota és Szentjános határában kiemelt átmetszések bővítését. Mindkét munkát fizetett napszámosokkal kívánták elvégeztetni. Fizetni akartak a Kis-Körös és a Gyepes tisztításáért is. A Berettyó-árok rendbehozásához 300 főt tartottak szükségesnek. Továbbra is gondot okozott a Hortobágy, és nem tudtak egységre jutni a csatorna békési szakaszát illetően sem. Szabolcs megye a Hortobágy, Árkus, Kadarcs erek elzárása ellen továbbra is tiltakozott,

29 1833. november 15-én pedig Egerben Heves megye közönsége tartott közgyűlést. Kétségbe vonták a váradolaszi tanácskozás fontosságát, mert szerintük az csak Bihar megyének volt jó.. A békésiek sem hajtották végre a Berettyóra vonatkozó határozatot azzal, hogy nincs rendes terv. A Berettyó tisztítása Hevesben felesleges, mert a Tisza vissza-