Elek László: Székács József 1809–1876 – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 6. (Gyula, 1994)

III. Nikolics Péter házi nevelője

államiság megszűnését: a török-vazallussá válást sirató énekekkel) egé­szen a közelmúlt felszabadító harcainak (1804;1815) diadalénekeiig - szin­te minden képéből és sorából a szép emberi helytállások győzelmi him­nusza zeng. Karadzsics gyűjteményét megjelenésének szerencsés időpontja, nem kevésbé az a mód, ahogyan a maga kinyilatkoztatásszerűségével belerob­bant a világirodalomba, azonnal súlyos politikai tetté avatta. Őszinte, természetes hangvétele „Homérosz korának nyájas egyszerűségével" ha­tott; az a megejtő báj pedig, amely elömlött rajta, az az erő és az a szellem, amely a dalokat egységes füzérré kovácsolta, egy olyan „nem észelvű istenségnek a jelenlétéről" beszélt, aki „ellenállhatatlan sors­lényként" cselekszik és rendelkezik; „lakhelye puszta, hegy- völgy s a hangok sokféleségén mondja a jövőt. (Goethe). Ez a vonás kölcsönzött egyéni ízt és félreismerhetetlen eredetiséget neki. A világhírű népköltési gyűjteményben egy eddig nem ismert (alig ismert) nép jelentkezett és mutatkozott be a maga valójában a nagyvilág­nak. Óriási sikerrel. Erdélyi Jánossal valljuk ugyanis, hogy a XIX. század első felében a népköltészet volt a legcsalhatatlanabb tükör és a legfénye­sebb bizonyító erő. „ Én, ha kérdeztetném, minő sajátságai, elsősége vagy hiányai vannak valamely népnek - mondja a kiváló tudós -, korántsem utalnék történeteire, ...hanem utalnék költészetének ép vagy csorba ma­radványaira, hová nemcsak a nyelv ifjúsága, szépsége, daca, hanem a nép szívének úgyszólván minden dobbanása, kedvelt eszméi, vágyai, hite, előítéletei, babonái, képzelő tehetségének teljes köre, azaz egész világ­nézlete beszővék és belehelvék". Székács számára óriási élményt jelentett Vuk Karadzsics gyűjteménye, amelyben elementáris erővel, tisztán és egyértelműen tárulkozott ki a délszláv lélek és az évszázadokon át kiformálódott erős és dacos nemzeti öntudat. Természetes hevét nem gyöngítette semmilyen műköltői fi­nomkodás, semmiféle „intellektuális reflexiv tudatosság". A népi lélek legmarkánsabb tulajdonságainak kézikönyve, a becsületes szabadság, a hazaszeretet és vitézség, az adott szó szentségének és a gyengék oltalma­zásának erkölcsi kódexe lett. Hitelét a környezet hamisítatlan atmoszfé­rája és az apró részletek realizmusa, továbbá a kétségbevonhatatlan pszichológiai hűség, az emberi nagyság előtti tiszteletteljes hódolat és a közösségi tudat tisztasága biztosítja és erősíti. Politikai aktualitását mindenekelőtt az uralkodó korszellemnek kö­szönhette, amely a művészeteket és a tudományokat „az Európa-szerte felvirágzó historizált nacionalizmus irányába terelte" (Szeli István). Ez Németországban példának okáért a Nibelugenlied mögöttes hátterének tudományos elemzését, nálunk meg - éppen a Grimm-testvérek felkérésé­35

Next

/
Oldalképek
Tartalom