Elek László: Székács József 1809–1876 – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 6. (Gyula, 1994)

IV. „Az ország papja”

össze ennyi utalás történik felterjesztésben: „ ...képviseleti jelöltül még ez ideig senki sem tűzetett ki" - ennélfogva nevezett a várható ellenfelek „pártszínezetéről nem tud információkkal szolgálni". A két hónappal későbbi - azaz a július 14-i keltezésű - már konkrétabb helyzetelemzést tartalmaz. Ebből a következő részletet idézzük: „A népnek nagy része élelem kereséssel el lévén foglalva, mint máskor, úgy most sem törődik a politicával, azomba Orosházán a nép között is találkoznak, kik a politicai ügyek menetét figyelemmel kísérik, - s Ő Cs. Kir. Apostoli Felségének Magyar Országba beutazása ólta tellyes reménybe vannak, mikíp Magyar Országra nézve kedvezően fog a kiegyezés véghez menni, de találtattnak ollyanok is, kik az alkotmányos szabadságot a nem fizetéssel egyenlőnek tartják; mindazonáltal legkisebb nyughatatlanság sem merült fel ez ideig; a műveltebb osztály s még azok is, kik a szélső párthoz tartoztak, s nem valósulható ábrándokba ringatták magokat, kezdik belátni, mikíp a kiegyezésnek 1861 évi eszméktől eltérve kell történnie, a Magyar Országi Kormány élére állított Cancellár Ő Nagyméltósága általános rokonszenvvel találkozott, nagy reményeiket kötik személyéhez, az eddigi kormány orgánumai ellen - mint 1860 évbe' történt - kifakadások nem történnek, s átaljába mondhatni, hogy a kedélyek hangulata nyugodt, s mint szerencsém volt Méltóságodnak személyesen kijelenteni, a legközelebbi országgyűlésre orosházi képviselőül ez ideig más jelölt nincsen, mint Tomcsányi József Ő Méltósága, és pedig úgy a műveltebb osztálynál, mint a nép között, - ez utóbbi őt leginkább az alföldi vasúti gyűlés olta emlegeti". Kevesebb mint öt hónappal a választás előtt tehát Székács neve még lehetséges képviselőjelöltként sem merült fel a választóbizottság előtt! Jelölése úgy robbant bele a köztudatba, hogy egyszerre sorsfordító szerepet is kapott. Háttérbe szorította a munkalehetőséget biztosító Nagyvárad-Fiume-i vasútépítés „Csaba-Hód Mező Vásárhely" közötti szakaszának nagy nevű területi korifeusát, azt a neves Békés megyei, békési születésű férfit, akit Kossuth erdélyi kormánybiztossággal kínált meg; a volt statusfogolyt, aki előbb Arad, 1861-ben Csongrád, majd 1867-től Békés megye főispánja lett. Sajnos, a Békés Megyei Levéltár alispáni és orosházi szolgabírói fOndjaiban egyetlen olyan irat sincs, amely a december 10-én tartott választások eredményét összegezné, vagy a szavazásra kijelölt központok jelentéseit- a részvétel arányát, a választás lefolyását, részeredményét, hangulatát stb. - ismertetné. Nem közöl róla adatokat Karácsonyi János sem a milleneum évében megjelent, impozáns kiállítású 3 kötetes Békés megye történetében, de nincs rá utalás Veres József 1886-ban kiadott Orosháza történeti és statisztikai adatok alapján című, sok értékes adatot tartalmazó községismertetőjében sem. 109