Elek László: Székács József 1809–1876 – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 6. (Gyula, 1994)

IV. „Az ország papja”

kirendelt katonaság vezetője az „elesett vértanúk sírjára koszorúkat vi­vő" békés felvonulás résztvevőire lövetett, sőt embertelenségét azzal is tetézte, hogy még a legsúlyosabb sérült: Torinyak Géza sebeit bekötözni sem engedte, s az sérüléseibe belehalt. Albrecht főherceg pedig - akit a kétségbeesett apa a „polícia eljárásának" okadatolt kivizsgáltatása érde­kében keresett fel, vérlázító arroganciával így tagadta meg a jogos kérés teljesítését: „Olyan gondolkodású fiú, mint az öné volt, nem érdemli a sajnálatot". Impozáns temetése az önkényuralom elleni első nagyszabású tömegtüntetés lett. „Több mint 20000 ember követte az ifjú mártír gyász­ravatalát", és adott félremagyaráznatatlan, csattanós választ a kihívó és nyegle főherceg „emberségére" és nagyfokú politikai vakságára. Forinyák halála és végtisztessége a fölháborodás és tiltakozás széles áradatát indította el. A pátens kényszerű visszavonása és a protestáns egyházak vezetésében bekövetkezett radikális személyi változások felett érzett öröm (Török Pált és Székácsot, aki a Thun -féle pátens elleni tiltako­zásul egyházkerületi főjegyzői beosztásáról lemondott, egyaránt szuper­intendensekké választotta egyházkerületük; utóbbit a bányakerület, ahol is 176-ból 140-en voksoltak mellette) tovább erősítette és felfokozta az ellenállás értelmébe vetett hitet és a végső diadal reményét. Mozgásba jött a társadalom. A tömény Habsburg-ellenességről aligha lehetne reáli­sabb képet festeni az alábbi, július 16-án kelt „ titkos" hangulatjelentésnél. Szabad György tanulmányából; a Forradalom és kiegyezés válaszútján-bó\ idézzük: „ A lakosság nagy része gyűlöli a kormányzatot, sokan hordanak tüntetésül nemzeti viseletet és háromszínű kokárdát. A paraszt ugyan közömbös, de bármelyik percben magával ragadhatja az a párt, amelytől kommunista eszméinek valóra váltását inkább reméli. A nemesek, a kisbir­tokosok és a lelkészek fellépése kihívó..., ha a birodalom és egy idegen hatalom összeütközésére kerülne sor, Magyarország asszonyostul, gye­rekestül a külhatalomhoz csatlakozna". Székács méltán kiérdemelt diadalát óriási lelkesedéssel köszöntötte a főiskolai ifjúság, és már püspökké választása után két nappal - azaz július 19-én - fáklyásmenettel kívánta kifejezésre juttatni iránta érzett nagyra­becsülését és hálás tiszteletét. Nehéz volt elképzelni, hogy a rebellis hangulatok jelentkezésétől és felerősödésétől félő osztrák uralom ölbe tett kézzel, nyugodtan tűrje a pátens elleni küzdelem győztes vezéreit köszöntő spontán és szervezett tömegtüntetéseket. A lelkes főiskolások is szinte törvényszerűen kerültek összeütközésbe a rendfenntartó köze­gekkel, aminek következményeként „ több diák, majd az érdekükben szót emelő Ballagi Mór és Galgóczy Károly professzorok átmeneti őrizetbe vételére is sor került". A kiváló szónokként és szervezőként ismert Székács püspökké válasz­101

Next

/
Oldalképek
Tartalom