Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása
Az 1930-as években vett nagyobb lendületet a kígyósi szórványevangélikusok megszervezésének munkája. Előbb kiküldött diakonissza írta össze a híveket, megkezdte a hitoktatást, majd megszületett a terv: evangélikus templomot Újkígyósnak! Könnyű volt a jelszót kiadni, nehezebb a benne megjelölt célt elérni. A vallási türelmetlenség az álhazafiasság ruháját öltötte magára s Újkígyós község vezetősége a római katolikus plébános vezérkedése mellett azzal akadályozta az evangélikus templomépítési tervet, hogy: nem engedhetik meg az eddig színtiszta magyar község eltótosítását. No, az újkígyósi evangélikus templom mégis megépült s azt 1933. dec. 17-én nagy örömünnepség keretében szentelte fel Raffay Sándor bányakerületi püspök. 70 1935-ben a békéscsabai ev. egyház új iskolaépületet is emelt Újkígyóson. Ez iskolába az 1934/35. tanévben 70 gyermek iratkozott be. 71 Az újkígyósi templomban ettől kezdve rendszeresen tartottak istentiszteleteket a békéscsabai hitoktató lelkészek, előbb Szlany Pál, majd Gazsó Pál magyar és szlovák nyelven. A r.k. plébános azonban még akkor sem tudott beletörődni faluja "eltótosításába". Egyszer a községházára hívatta egyik vegyes házasságban élő presbiterünket és ott igyekezett rávenni arra, hogy szüntessék meg templomunkban a szlovák nyelvű istentiszteletek tartását, mert - úgymond - szégyen egy ilyen színtiszta magyar faluban idegen nyelven végezni egyházi szolgálatot. De Németh bácsi, aki egyébként orosházi származású tiszta magyar ember, ezt felelte: A plébános úr is idegen nyelven végez szolgálatot. Ha a plébános úr abbahagyja a latin nyelvű misézést, akkor mi is megszüntetjük a szlovák nyelvű istentiszteletek tartását. - Természetes, hogy ilyen alapon nem született közöttük egyezség. Ókígyóson, mely szinte egészében a Wenckheim család grófi birtoka volt, nem volt sem evangélikus templom, sem evangélikus iskola. Istentiszteleteinket itt hosszú időn keresztül a pálinkafőzde egyik helyiségében tartottuk, amit szerényke imateremnek rendeztünk be. 1945 után Ókígyós nagy átalakuláson ment keresztül. A hatalmas Wenckheim birtokot föld nélküli parasztok között felosztották, akik juttatott földjükön kis tanyákat, illetve házakat építettek. Ekkor sokan jöttek ki ide, különösen a békéscsabai erzsébethelyi lakosok közül. 1950. jan. 1-vel megalakult Szabadkígyós néven az új telepesközség, melynek benépesedése tehát egyformán történt beszivárgás és szervezett telepítési akció útján. Szabadkígyós lakóinak száma a szervezéskor 1419 volt. 72 Szabadkígyóson jelenleg többek között a következő békéscsabai eredetű evangélikus családok laknak: Balázs, Kiszely, Marik, Medovarszki, Murányi, Nóvák, Petróvszki, Szluka, Zsibrita stb. a belterületen, Andó, Babinyecz, Békészki, Bohus, K. Chovan, Dunai, Frankó, Hrabóvszki, Huszár, Horvát, Lipták, Lehoczki, Koszna, Krizsán, Moldován, Molnár, Perza, Rohoska, Susánszki, Zahorán, stb. a külterületeken. Újkígyósi csabai származású családok: Darabos, Gyebróvszki, Kitka, Kovács, Laurinyecz, Lipták, Lukoviczki, Medovarszki, Petróvszki, Pilinszky, Susánszki, Unyatyinszki, Vozár stb. Hlásnik 1934. 4/13. Uo. 12/21. Maday 388. 71
