Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása
A szabadkígyósi és újkígyósi evangélikus híveket jelenleg a békéscsabai lelkészek gondozzák. Szabadkígyóson minden hónapban van Istentisztelet az állami iskolában. Újkígyóson minden második vasárnap a templomban. Újkígyóson egészen 1960-ig voltak szlovák nyelvű istentiszteletek is, ekkor azonban a látogatottság teljes hiánya miatt ezeket meg kellett szüntetni. f) Murony [...] Murony, illetve azelőtt Békésföldvár eredetileg puszta volt, Wenckheim és Megyeri féle nagybirtokokkal. Ezek mellett egyre szaporodtak a területen a cselédtartó nagygazdák is, akik közül az egyik rész békési magyar, a másik békéscsabai szlovák volt. A cselédség egy része is békéscsabai szlovák evangélikus volt. 1945-ben a nagybirtokokat felosztották s az egész terület Murony néven, 1950ben elválva Békéstől, külön községgé alakult. - Az ott élő hívek számára a békési ev. lelkész tart időnként magyar nyelvű istentiszteleteket. g) Kétsoprony [...] E területen a törökvilág előtt két falu állott, mindkettő elpusztult. A török kitakarodása után ez a vidék is Harruckerné lett, aki azt a Békéscsabára 1750. körül letelepedett r.k. szlovákoknak adta. Ekkor lett Soprony is Békéscsaba határának egy része. A békéscsabai r.k. és evangélikus szlovák lakosság az egész sopronyi határrészt már a 19. sz. folyamán sűrűn beépítette tanyákkal. A békéscsabai evangélikus egyház itt 1891-ben épített egy tanyai iskolát, a r.k. egyház is 1897-ben, ill. 1922-ben iskolát. 1938-ban pedig szép templomot épített, ahol kihelyezett segédlelkész végzi a hívek gondozását. Az ev. egyházi iskolában - az iskolák 1948-ban történt államosításáig - mindig az ott működő tanító tartott vasárnaponként szlovák nyelven istentiszteletet, az államosítás óta a békéscsabai lelkészek járnak ki hat hetenként s végeznek többnyire szlovák nyelven istentiszteletet. 1952-ben ebből az eddig Békéscsabához tartozott tanyaközpontból kondorosi, békési és kamuti határrészek hozzácsatolásával Kétsoprony néven önálló község alakult, amelynek 2237 lakosa volt, 73 kiknek nagy része békéscsabai szlovák származású római katolikus és evangélikus. A sopronyi földek a békéscsabai nagy határ legjobb földjei voltak; itt termett a legacélosabb búza, amelyet a régi világban is mindig felárral vásároltak meg a zsidó gabonakereskedők. h) Telekgerendás [...] Telekgerendás Békéscsaba határának egyik része volt, tele szórva kisparaszti tanyagazdaságokkal. 1945 után az orosházi vasútvonalon fekvő felsőnyomási, azelőtt kisgerendási tanyai vasúti megálló közelében faluszerű lakótelep képződött s ez a környező határszélekkel együtt 1952. évben Telekgerendás néven önálló községgé alakult. Lakóinak száma kb. 2200, legnagyobb részt békéscsabai származású evangélikusok. 74 73 Uo. 248. 74 Uo. 413. 72
