Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A „Cabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében

szórakoztatni és a fokozódó elmagyarosodástól megőrizni. A szlovák népi költő és író Gercinek ez idő szerint - nagyrészt honfitársainak életéből vett témájú - 92 verse és 112 prózai írása van. Ezek a Cabiansky Kalendárban, az Evanjelicky Hlásnikban, a Slovenská rodina, a Sloboda, a Násí národ, a Slovenská Jednota, a Zivot, a Maticné cítanie c. és egyéb lap- és folyóiratban jelentek meg. Kliadta Zornicka (Hajnalcsillag) címen önálló versgyűjteményét és Vyslúzená zena címen (Megszolgált feleség) egy csabai tájszólásban írt színdarabját. Kéziratban levő művei: Zora a súmrak (Hajnal és alkonyat), Reemigranti (A repatriáltak) c. színművei, Pobozní diabli (Jámbor ördögök) c. filmforgatókönyve, KŐnská múdrost (Lóbölcsesség) c. filmnovellája, Posledny pes v Cuchove (Az utolsó kutya Csuchovoban) c. filmmeséje stb. Házasságot kötött Alzbeta Fabianovával, két gyermekük van (Alzbeta és Ján), jelenleg Érsekújváron lakik. A Csehszlovák Állami Bank érsekújvári fiókjában dolgozott, 1969 óta nyugdíjas.

33 Stefan Hudák pitvarosi népi író. így vall magáról: "Születtem 1923. febr. 8-án Pitvaroson. Földmíves családból származom. A magyar tanítási nyelvű elemi iskola elvégzése után 18 éves koromig a mezőgazdaságban dolgoztam. A tótkomlósi polgári iskola esti tagozatán tanultam, sikeresen levizsgázva a szarvasi gimnáziumba iratkoztam. Itteni tanulmányaimat azonban nem fejezhettem be, mert 1944. április 5-én az éjszakai órákban atyámmal együtt letartóztattak, internáltak, előbb Budapestre, majd a nagykanizsai táborba kerültem. A Horthy által meghirdetett általános amnesztia után egy ideig a pitvarosi községházán irnokoskodtam, majd a szovjet hadsereg által felszabadított Pitvaroson az egész 1944/45. tanévben a most már szlovák tannyelvű elemi iskolában kisegítő tanerőként működtem. Az 1945. évben Pozsonyban honismereti tanfolyamot végeztem, s ugyanazon év őszén a túrócteplici tanítóképzőbe iratkoztam be, ahol is 1948-ban érettségiztem. Katonai szolgálatom idején a pozsonyi egyetem pedagógiai fakultásának levelező tagozatán tanultam, ott avattak a II. fokozatú iskolák tanítójává 1953-ban. Szaktárgyaim a szlovák nyelv, a történelem és a nevelés. Eddigi szolgálati helyeim: Brezová pod Brádlom, Myjava, Zemianske Lieskovo, Zólyom, jelenleg pedig Szliacs, ott is lakom. írni már 16 éves koromban kezdtem. Első versemet az Evanjelicky Hlásnik közölte, 1939 augusztusában Nedelné ráno (Vasárnap reggel) címen. A Cabiansky Kalendárban kb. 1941-ben jelentek meg első írásaim, mindenekelőtt is a Ty hruda drahá (Te drága rög) c. versem és a Smotanov zatko (Szmotana veje) c. karcolatom. Arra már nem emlékszem pontosan, hogyan kerültem kapcsolatba a Cabiansky Kalendárral. Csak azt tudom, hogy amikor egyszer Komlóson bemutattak Francisci lelkész úrnak, ő nagyon csodálkozott fiatal koromon. írásaim után sokkal idősebbnek gondolt. Akkor 18 éves voltam. Megveregette vállamat és bíztatott, hogy írjak csak továbbra is és időnként küldjek számukra is egy- és mást irodalmi termésemből. Ugyanazon évben, 1941-ben saját költségemen adtam ki versgyűjteményemet Za pluhom (Az eke nyomában) címen. Békéscsabán jelent meg a Petőfi Nyomda kivitelezésében. Gerci Ján önéletrajza. Levél a szerzőnél. 98