Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A „Cabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében

Itt Csehszlovákiában még a következő önálló munkáim láttak napvilágot: Slovensky jazyk (A szlovák nyelv). Kísérleti tanítási szövegek az általános iskolák 6. osztálya számára. Bratislava, 1957. Tá myjavská kapela (Az a miavai zenekar). Az ismert miavai karnagy rövid életrajza és életművének ismertetése. Kiadta a Rolnícky priekopník c. földmíveslap szerkesztősége, Myjava, 1959. Andrej Sládkovic a Sliac (A. Sládkovics és Sliacs), kiadták a Csehszlovák Állami Fürdők, Sliacs, a helyi Városi Tanács és a Matica Slovenská helyi szervezete Sliacson, 1970. A többi írásom (versek, karcolatok, tárcák, szakmai cikkek, stb.) szétszórtan találhatók a legkülönfélébb szlovák újságokban és folyóiratokban. Legtöbbet közölt belőlük az Ucitelské noviny (Tanítók lapja) és a Maticné cítanie (Maticai olvasmányok).

34 [...] A naptár kiadója: a békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedés "Elnöklő lelkész tudomására hozza a gyűlésnek, hogy az egyház könyvkereskedést nyitott, melyben egyházi és iskolai tankönyvek fognak árultani, s mely könyvkereskedésnek czélja főleg az lesz, hogy az egyháznak szegénysorsú gyermekei olcsón, illetve ingyen juthassanak a szükséges könyvekhez."

35 Ez a kevesetmondó, szerény bejelentés hangzott el a békéscsabai ev. egyház egyik 1896. évi presbiteri gyűlésén. Akkor senki sem sejtette, talán-talán még maga a bejelentést tevő Szeberényi Lajos Zs. sem, hogy milyen elhatározó lépés történt a békéscsabai szlovák nyelvű irodalom szempontjából. [...] Észrevette Szeberényi gyülekezete egy másik problémáját is, mely abban jelentkezett, hogy az evangélikus egyház Csabán két tűz közé szorult. Egyfelől a szekták, főleg a nazarénusok támadták, morzsolták, másfelől pedig az egyre aktívabbá váló katolicizmus igyekezett szellemi befolyása alá vonni az evangélikus egyház híveit. Harmadik égető problémának találta Szeberényi a csabai szlovák nép gyors léptékkel haladó magyarosodását. Szeberényi liberális gondolkodású ember volt, aki minden népnek anyanyelvéhez való jogát szentnek tartotta, így a csabai szlovák népet is segítette anyanyelvének megőrzésében. Ugyanakkor egyházi meggondolás is vezette ebben, neki ugyanis az volt a meggyőződése, hogy a csabai nép csak addig marad meg igazán evangélikusnak, amíg megőrzi ősei nyelvét. Mennyire élt tudatosan Szeberényiben az Ev. Egyházi Könyvkereskedés megalapításakor a gondolat, hogy majd ez intézményen keresztül is próbál valamit tenni az előbb említett hármas probléma megoldása érdekében, ma már nem tudjuk. Tény azonban, hogy a Könyvkereskedés csakhamar ez irányban tevékenykedett. Az egyházi iskolák tanítóinak minden évben rendelkezésre bocsátott tanszereket és tankönyveket, hogy azokból ingyen juttassanak a szegénysorsú iskolásoknak, ne maradjon el a tanulás lehetőségétől senki szegénysége miatt. Hudák Stefan önéletrajza. Levél a szerzőnél. Presb. jkv. 1896. júl. 20. 4. 99