Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A „Cabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében

Mással azt el nem cserélem, Sőt, amíg csak élek, vagyok, Hozzá hűséges maradok. Vele nyugszom, vele kelek, Mindig szlovákul beszélek Otthonomban, utcán, téren, Szarvason s bácsi Pincéden, stb.

15 v A Cabiansky Kalendár tehát felkarolta kisebbségi szlovákságunk anyanyelvi jogait, tudatosan nevelte elnemzetlenedő olvasóit anyanyelvük szeretetére, de sosem adta oda magát valamiféle nemzetiségi sovinizmusnak. Látni abból is, hogy a szlovák öntudatot nevelő írások mellett helyet adott az alföldi szlovákság magyar hazájához való hűségét kifejező verseknek is. Példának vehetjük a békéscsabai Ján Hrabovsky Cudzina a domovina (Idegenföld és haza) c, költői formáját tekintve eléggé kezdetleges versét. (Prózai fordítás.) Kivándorolt a szlovák idegenbe, Ott békében élt, szorgalmasan dolgozott. Megvolt mindene, mi életéhez kellett, Örömöket is megengedhetett magának. De egyszercsak elfogta a honvágy, A vágyakozás az után a gyönyörű világ után, Ahol először hallotta édesanyja szavát, Ahová most is vonja szíve-vágya haza. Mert hazája Magyarország. Az a termékeny föld az édes haza, Amelynél szebb kerek e világon Kelettől nyugatig nem található. Hogyha e hazát veszedelem fenyegeti, A szlovák menten kardot köt oldalára, S mire a kürtök, ágyúk megszólalnak, Már búcsúzik, indul a haza védelmére. Lám, ily érzésekkel hagyta ott a szlovák Az idegen földet, melyen eddig élt. Hazatért a hivalkodó, gazdag világból, Hazatért, s nem megy idegenbe többé soha.

16 [...] 15 CK. 1944. 50. 16 CK. 1936. 45. 91