Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A „Cabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében

De majd jöjj el vasárnap körtefánk alatt várlak: akkor beszélgethetünk, egymás átölelhetjük. e) Költői írások A Cabiansky Kalendár egyik leginkább kultivált irodalmi műfaja a költészet, a verselés. Az első évfolyamokban szinte kizárólag az egyetemes szlovák - és az orosz költészet klasszikusainak kisebb műveivel találkozunk, a békéscsabai, vagy akárcsak az alföldi szlováksággal való kapcsolatot ez időben egyedül az egykori kiváló békéscsabai tanító, Sztraka Károly jelenti a maga verses tanmeséivel. Lássunk ezekből [...] Kutyaszeretet Egybegyülekeztek - kutyanemzetség, Hogy testvérségük' megerősítsék. Úgy határoztak egy akarattal: Gyűlésük kezdik nagy lakomával. Zsákmányát hozta mindegyik kutya: őzet a vadász-, fürjet a vizsla, Komondor juhot, hentesé lépet, A mopszli is letett két egeret. Szép egyességben így lakomáztak ... De a csontokon összemarakodtak.

14 [...] Egyszerű paraszt, földmunkás, vagy legfeljebb iparos emberek ragadtak tollat a kezükbe és öntötték versbe agyuk gondolatait, szívük érzéseit. Talán egészen egyedülálló jelenség, hogy rövidke évtized alatt tucatnyi egyszerű ember adta fejét írásra egy viszonylag szűk körből, néhány nemzetiségi faluból. [...] Az alföldi szlovák paraszt másik nagy szerelme volt sokáig szlovák volta, gyermekkorában megtanult, családjában, otthonában beszélt anyanyelve. Századunk első felében ugyan ezt már sokan szégyellték, elhagyták, de a népi költők újra felkarolták, értékét, szépségét olvasóikkal megismertetni, megszerettetni igyekeztek. Több ily jellegű vers közül lássunk legalább egy részt a szarvasi Ján KorbeP Vernost k svojeti (Hűség a fajtámhoz) c. verséből. Szlovák vagyok, az maradok, Nem titkolom, büszkén vallom A szlovák nyelv anyanyelvem, Rá anyám tanított engem. Anyanyelvemet szeretem, 14 v CK 1936.102. 90