Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Válogatás Dedinszky Gyula írásaiból - Békéscsaba nemzetiségi története

csakhogy valahogy megtartsák népüket a szlovákság számára, az anyanyelv szeretetében. Nem rajtuk múlott, hogy Békéscsabán a szlovák nyelv már régebben elkezdődött hanyatlása tovább folytatódott. Jött a második világháború után a lakosságcsere, a szlovákság legöntudatosabb része kitelepült, vele együtt távozott a népi írók túlnyomó többsége is. [...] E szlovák művek egyik legnagyobb csoportját a tankönyvek alkotják. Ez érthető is, hiszen Békéscsabán, az egyházak elemi iskoláiban 150 éven át a nemzetiségek nyelvén, így szlovák nyelven is folyt a tanítás. Szükség volt szlovák nyelvű tankönyvekre. Természetesen tanítottak nálunk is idegen szerzők más vidéken használt könyveiből is, de a tankönyvírásból bőven kivették részüket a csabai tanítók és lelkészek is. Érdekes Szeberényi L: Maly ctenár - Kis olvasókönyv c. tankönyve, mely 32 oldalnyi terjedelemben 1858-ban jelent meg a Csanád-vidéki tanítók kiadásában Szarvason, Réthy Lipót nyomdájában. Nagyon termékeny tankönyvíró volt Bella János, akinek Slovensky Abecedár (Szlovák ábc-s könyv) c. tankönyve 96 oldalon 1896-ban Budapesten második kiadásban, Druhá cftanka (Második olvasókönyv) c. tankönyve^ 1893-ban Békéscsabán Lepage Lajos kiadásában jelent meg. Ugyancsak tőle való a Cítanka (Olvasókönyv) c. 104 oldalas iskolai könyv, a második és harmadik osztály számára, hatodik kiadása 1929ben Mezőberényben nyomatott. Az Ucebnica a cítanka c. terjedelmesebb, 240 oldalas tankönyve 1909-ben Budapesten látott napvilágot. [...] Hangsúlyos megemlítést érdemel Vilim Jánosnak a Kratická histórie prirození (A természet rövid története) c. vaskos, 225 oldalas tankönyve, melyet "a tanítók s főleg az iskolai ifjúság javára és hasznára" írt; 1829-ben, Mezőberényben jelent meg. [...] - A békéscsabai szlovák nép hivatott szellemi vezetői nemcsak a gyermekeknek nyújtottak iskolai ismereteket, hanem népük felnőtt tagjait is oktatták a korszerű és helyes gazdálkodásra. Ilyen gazdasági jellegű könyveket írtak: Haan János ev. lelkész O uzitocnom sadení dohánu (A dohánytermesztés hasznáról) c. könyvecskéje 1845-ben Szarvason jelent meg. Vilim János Ovocinárstvo (Gyümölcsészet) c. 12 oldalas művecskéje pedig Pesten, 1869-ben nyomatott. Hadd álljon itt belőle a könyvecske célját meghatározó rövid versike: A preto kdo chces mai milownú záhradu poslúchnize este túto moju radu: Stromky sacf, step, cisti, kiesni kde potreba, Zeby si owocím wzdy opatril seba, Tiez i twojích blízních, tak pocítis, radost*, Lebo si potomstwu i s tym ucinil dost. 27