Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Válogatás Dedinszky Gyula írásaiból - Békéscsaba nemzetiségi története

Ugyanez hevenyészett magyar fordításban: Ezért, ha akarod, legyen kedves kerted, tanácsom fogadd el, semmiképp ne vesd meg: Fákat ültess, olts, s amint szükséges mess, hogy ízes gyümölcsöt mindenkoron ehess, s nem csak magad, más is, így nem élsz hiába, emléked utókor hálás szívvel áldja. Az egyszerű, falusi nép nevelésében mindig nagy szerepet játszottak a mesék. Nemcsak gyönyörködtettek, hanem tanítottak is. Békéscsabának is megvolt a maga szlovák meseköltője a kiváló tanító, Sztraka Károly személyében. Meséi egyformán szóltak élőkről és élettelen dolgokról, emberekről, mégis leginkább állatokról. Ezeket a meséket versben írta, s természetesen mindegyiknek a vége, csattanója erkölcsi tanúságot tartalmazott. Mennyi mesét írt Sztraka Károly, nem tudjuk. Egy csokorra valót jelentetett meg belőlük egy kedves kis kötetben, mely 1853-ban Szarvason jelent meg, s 50 mesét tartalmazott. [...] Békéscsabának is megvolt a maga neves helytörténetírója Haan Lajos evangélikus lelkész személyében, aki 1845-ben egyszerre magyar és szlovák nyelven is megjelentette a Pametnosti Békés-Cabánské (Békéscsaba mezővárosa hajdani és mostani állapotáról) c. munkáját, mely a csabai helytörténetírás szempontjából alapvető jelentőségű. Amit ma Békéscsaba múltjáról tudunk, azt lényegében mind Haan Lajostól vesszük kölcsön. [...] Az egyházi jellegű művek sokaságából nem említjük a szinte számbavehetetlenül sok kiadást megért hittankönyvet és konfirmációi kátét, hanem csak három igen jelentős könyvet ismertetünk. Az egyik: Szeberényi Gusztáv Agendája, vagyis a lelkészek számára írt szertartáskönyve, mely 302 nagyméretű oldal terjedelemben 1867-ben Pesten jelent meg. Másik jelentős mű Haan Lajos: Cithara Sanctorum c. könyve, melyben a békéscsabai szlovák evangélikusok kedves énekeskönyvének, a Tranosciusnak történetét dolgozta fel. Harmadikként kell megemlíteni dr. Szeberényi Lajos Zsigmond Luther vagy Loyola c. polemikus művét, mely Luther ci Loyola címen szlovák nyelven is megjelent 1929-ben, Liptószentmiklóson. Terjedelme 310 oldal. Egy nép szellemi életének elengedhetetlen tartozékai az újságok és a naptárak. Szlovák nyelvű politikai lapja Békéscsabának sosem volt. A múlt sz. második felében ugyan kísérletezett valami ilyesmivel Povázsay Máté tanító, amikor 1883. jan. 1-én megindította a Dolnozemské listy - Alföldi lapok címen kétnyelvű hetilapját, melynek minden cikke ugyanazon számban magyarul is, meg szlovák nyelven is megjelent. Érdekes és kissé fantasztikus kísérlet volt ez, nem is vált be, a lap már a második évfolyamot sem érte meg. Annál életképesebbnek bizonyult a békéscsabai evangélikusok egyházi lapja: az Evanjelicky Hlásnik (Evangélikus Hírlap), mely Saguly János pitvarosi esperes szerkesztésében 1931. márciusában indult. Saguly nyugalomba vonultával a szerkesztést átvette Dr. Szeberényi Gusztáv békéscsabai lelkész, 1934 januárjától kezdve. A lap 28