Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Válogatás Dedinszky Gyula írásaiból - Békéscsaba nemzetiségi története

3. Magyarosodás Mint láttuk, bár az országos helyzethez képest enyhébb formában, mégis Békéscsabán is folyt adminisztratív eszközökkel munkált magyarosítás. Az utóbbi évtizedekben bekövetkezett nagyarányú nyelvcserének mégsem a "magyarosítás" volt a főoka, sokkal inkább a "magyarosodás". A Felvidékről az Alföldre s így Békéscsabára is a 18. sz. elején lesodródott szlovákság hamar megérezte azt, hogy magyar környezetétől nem zárkózhat el mereven, hanem bizonyos tekintetben igazodnia kell hozzá. Boldogulása érdekében állónak ismerte fel azt, hogy - lehetőleg jól - elsajátítsa a magyar nyelvet. Amíg Békéscsabán nem volt magyar nyelvű iskola, addig a csabai szlovák családok a környékbeli magyar helységekbe, leginkább Orosházára küldték gyermekeiket egy-két évre szolgáim, hogy ott megtanuljanak magyarul. Az evangélikus egyházban Csorba Mihály tanító volt az első, aki iskolájában már 1833-tól tanítani kezdte a magyar nyelvet és ez a szlovák szülőknél oly nagy tetszéssel találkozott, hogy az akkor teljesen szlovák presbitérium a magyar nyelv eredményes tanításáért Csorba Mihály tanító fizetését ad personam 60 köböl búzáról 90 köböl búzára emelte.

59 A r.k. egyház iskolájában az 1856. évben megválasztott Simkó István kezdte először tanítani a magyar nyelvet.

60 Az evangélikus egyház első magyar tanítási nyelvű iskoláját 1842-ben szervezte meg,

61 s ettől fogva elég gyorsan fejlesztette részben új magyar iskolák szervezésével, részben már meglevő szlovák iskoláinak magyarrá változtatásával. Az egyházat erre nem valamiféle felsőbb hatóság kényszerítette, hanem ez többször az érdekelt szülők kívánságára is történt. Pl. 1897-ben is a Felsővégen újabb két szlovák iskola magyarrá változtatását mondta ki a presbitérium, mert míg a szlovák tannyelvű iskola egy-egy osztályában "csak" 90 gyermek, egy-egy magyar osztályban 138 gyermek tanult.

62 Amikor pedig a századfordulótól sorra épültek a teljesen magyar tanítási nyelvű állami iskolák, a szlovák ajkú evangélikus szülők minden hithűségük mellett is tömegesen állami iskolákba küldték gyermekeiket, a kétnyelvű felekezeti iskolák pedig sorvadni kezdtek. A magyar nyelv elsajátításának, sőt anyanyelvül elfogadásának vágya sokaknál a társadalmi érvényesülésre törekvésből is táplálkozott. A békéscsabai szlovák parasztság körében igen erős jómódú, vagyonos gazdaréteg alakult. E családok gyermekei már nemcsak moziba- színházba jártak, hanem bekerültek az u.n. "jobb társaságba", és beházasodtak értelmiségi körökbe is. Ezért a gazdafiatalok - még ha nem is bírták jól a magyar nyelvet - egymás között is magyarul beszélni igyekeztek. A szlovák fiatalság e magyar nyelv után való kapaszkodását maró gúnnyal pellengérezi ki az 1920-as évek csabai szlovák verselője, Gercsi János. Mutatóba hadd álljon itt az alábbi, ilyen célzatú verse: 3y Monográfia 316. (Korniss II.) 60 Uo. 317. 61 Presb. jkv. 1942. jún. 11. 62 Presb. jkv. 1897. jún. 21. 8.p. 22