Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Áchim L. András és a békéscsabai evangélikus egyház

gazdálkodik."

34 De Szeberényi azt is világosan látta, hogy hiába adna az ország földet a nincstelen parasztproletár kezébe, azzal semmit sem lendítene sorsán, hiszen a földhöz juttatott új gazdának nincs anyagi eszköze gazdasága beindítására. A föld mellé gazdasági hitelt is kell nyújtani az új birtokosoknak. "A gazdasági hitel egyike a leglényegesebb kérdéseknek parasztságunk helyzetének javításánál. Kellő befektetés nélkül ma már a paraszt sem gazdálkodhatik ... és ha országos érdeket hangoztatva, milliókat juttatnak egyes gyárosok és részvénytársaságok fölsegítésére, miért ne lehetne milliókat csak kölcsön adni azoknak, kik arra érdemesek, kik azt megszolgálják és visszafizetik a köznek, az államnak."

35 A földkérdéssel és a parasztproletáriátus kérdésével szorosan összefügg a kivándorlás problematikája. Áchim végtelenül fájlalta azt, hogy a szociális kérdések hazai rendezetlensége miatt tömegek kénytelenek elhagyni az országot, kénytelenek kivándorolni. Ezért a kivándorlás kérdését szerepeltette pártja programjában is. "A földéhség ijesztő mértékben terjed... Minthogy pedig az állam semmit sem tesz, hogy a milliónyi parasztságot előnyös és hosszúlejáratú földbérlethez juttassa, kénytelen a nép vándorbotot ragadni és százezer számban minden hónapban és minden évben kivándorló hajóra menekülni."

36 Áchim nem mulasztotta el a kivándorlók nyomorúságát személy szerint is a nagybirtokosok szemére vetni. A Parasztújságban Apponyi grófhoz intézi sorait: "Méltóságos gróf úr! Az ön birtokáról a hét folyamán 15 ember vándorolt ki Amerikába, elkerülendők az éhhalált. Tizenöt, férjét sirató feleség, külön-külön három-négy gyermekkel maradnak íme minden védelmező nélkül árván, elhagyottan."

37 A kivándorlás kérdésére nagy figyelmet fordított Szeberényi is és kíméletlen szavakkal hányta az ezzel kapcsolatos felelősséget az illetékesek szemére. Pl. így: "A 80-as években megindult a kivándorlás Amerika felé ... A napilapokban szórványosan megjelentek tudósítások a feltartóztatott kivándorlókról, kiket "lelketlen" csábítók a hazai föld elhagyására bírtak. A csábítók és ügynökök játszák nálunk minden mozgalomnál a főszerepet. Azután jönnek a csendőrök, mert a csendőrszurony és brutalitás nálunk rendesen minden mozgalom ellen ajánlott egyetemes orvosszer. Ez az orvosszer nem használt..."

38 Érdekes, hogy miként az előzők szerint Áchim Apponyi grófnak adresszálta a kivándorlással kapcsolatos sorait, ugyanúgy Szeberényi sem félt a nagybirtokosok szemébe mondani e téren elkövetett mulasztásaikat. Virágh Ferenc említi, hogy a Békés Vármegyei Gazdasági Egyesület 1906. januári ülésén gr. Wenckheim Dénes ki akarta buktatni az egyesület igazgató-elnöki székéből a neki nem tetsző Zsilinszky Endrét. Szeberényi Lajos Zs. felszólalásában azt javasolta, hogy az egyesület Zsilinszky bojkottja helyett inkább a kivándorlás okait és a szükséges intézkedéseket kutassa. "A 34 Uo. 93. 35 Uo. 96., 98. 36 Pölöskei 159. 37 Mengyán 180. 38 Szeberényi L. Zs. 1907. 67,219