Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Válogatás Dedinszky Gyula írásaiból - Békéscsaba nemzetiségi története

esketés, keresztelés minden esetben a család kívánsága szerinti nyelven történt, a lelkésznek arra semmiféle befolyása nem volt. Az ország más vidékein nem egyszer tapasztalt magyar sovinizmus Békéscsabán nem érvényesült, de nem is érvényesülhetett, mert a csabai szlovákság a város értelmiségét is a maga köréből nevelte. Az evangélikus egyház iskoláiban a tanerők túlnyomó többsége csabai, szinte 100 %-a pedig szlovák számazású. Pl. 1938-ban az egyház 39 tanítójából 33 csabai, de a többi 6 is környékbeli (Szarvas, Pitvaros, Nagylak) származású és kivétel nélkül mind szlovákul tudó volt. [...] De Békéscsaba - azt lehet mondani - "önellátó" volt a közigazgatási tisztviselők tekintetében is. 1931-ben a város főjegyzője Medovarszky Mátyás dr., főügyésze Linder Károly dr., főmérnöke Bankó (Bauko) András, három tanácsnokából kettő, Horváth István és Galli Géza, az aljegyzői karból dr. Bagyinka János, dr. Uhrin András, dr. Endrefi (Uhrin) Pál, dr. Francziszty Lajos csabai, vagy környékbeli szlovák eredetű családokból került ki, szlovákul tudott és hajlandó is volt az ügyfelekkel hivatalos helyiségében is szlovákul tárgyalni.

55 Az iskolák azonban - természetesen - Békéscsabán is sokat tettek a nemzetiségek magyarosítása terén. Eredetileg az összes elemi iskola egyházi jellegű és nemzetiségi tannyelvű volt. Az evangélikus és r.k. iskolákban szlovák, a görögkeletiben román, az izraelita felekezet iskolájában német volt a tanítás nyelve. Ez azonban fokozatosan mindenütt átalakult magyarrá. Az evangélikus egyház az 1890-es évekig a tanyákon diplomával nem rendelkező tanítók alkalmazásával tartott fenn szlovák nyelvű iskolákat. Az állami hatóságok felhívására az 1892/93. tanévre 8 rendes tanyai iskolát szervezett, amelyekben már magyar lett a tanítás nyelve.

56 Mégis, az evangélikus iskolák legtöbbjében belterületen és tanyán ezután is tanították a szlovák írást és olvasást s a hitoktatás is leginkább szlovák nyelven történt. Pl. 1926-ban a Raffay Sándor püspök által meglátogatott 16 iskolából csak kettő volt tisztán magyar tanítási nyelvű, a többiben a hittant szlovákul, az írás-olvasást szlovák és magyar nyelven tanították.

57 Az 1931/32. tanévben a belterületi ev. iskolákba járó 1815 tanulóból 460-at hét tanító tisztán magyarul, 1435 tanulót húsz tanító magyar és szlovák nyelven oktatott.

58 Ezzel szemben az összes községi és állami iskola magyar tanítási nyelvű volt Békéscsabán, pedig ez az iskolahálózat gyors tempóban épült. 1875-ben a Békéscsabai Nőképző Társulat magyar tanítási nyelvű polgári leányiskolát szervezett. A polgári fiúiskola 1901-ben alakult. Az Irányi utcai emeletes állami elemi iskola 1902-ben, a Révay- és Szent László utcai 6-6 tantermes, ugyancsak emeletes állami iskolák 1913/14ben épültek, az erzsébethelyi állami iskola 1901-ben létesült. Könnyű elképzelni, hogy a magyar nyelvű iskolai oktatás, folytatva a leventeoktatással, befejezve a katonai szolgálattal - különösen a férfi lakosság megmagyarosítása terén nem csekély eredményt ért el. Bankó Monográfia 316.- (Korniss II.) Püsp. jkv. 1926. Szentkereszty 67. 21