Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Válogatás Dedinszky Gyula írásaiból - Békéscsaba nemzetiségi története

számú románság, valamint a német és a jiddisch nyelvet magáénak valló zsidóság is jelen volt. A lakosság túlnyomó többsége (72 %) még evangélikus, de a kb. 20 %-nyi katolikusság mellett itt van már az újabb színfoltokat jelentő görögkeleti és izraelita vallási közösség is. A nemzetiségi kép változását valamennyire szemléltetik az alábbi, számomra elérhetővé vált statisztikai adatok. Békéscsaba összlakossága az 1857. évben 26.705 lélek, melyből magyar: 4.856 (18,2 %) szlovák: 20.671 (77,4 %) román; 501 (1,9%) zsidó: 426 (1,6%) egyéb: 251 (0,9 %) lélek A magyarosodás kora (1880-1944) A most tárgyalandó időszak kezdetén, illetve végén a következő volt Békéscsaba két fő nemzetiségének: a magyarnak és a szlováknak egymáshoz való aránya: 1880. évben 25.339 (77,7%) szlovák, 6.577 (20,1%) magyar. 1941. évben 16.781 (32,0 %) szlovák, 35.258 (67,3 %) magyar. Ez adatok egymás mellé állítása világossá teszi számunkra, hogy Békéscsaba életében ez a kor valóban a magyarosodás, nyugodtan mondhatjuk: az elmagyarosodás idejét jelenti. Vajon mi ennek az elmagyarosodásnak a magyarázata? Nyilvánvalóan nem egyetlen oka volt ennek a folyamatnak, hanem az okok sorozata. 1. A lakosság cserélődése volt a döntő tényező. Békéscsabára ugyanis nemcsak jött, érkezett a szlovákság, hanem kisebb-nagyobb rajokban állandóan tovább is költözött. Itt gondolnunk kell arra a tucatnyi községre, falura, amelyet a Békéscsabáról kirajzott szlovákok alapítottak, vagy alapításukban legalábbis részt vettek. Az elvándorlók helye természetesen nem maradt üresen, hanem azt elfoglalta a környékről beszivárgó magyarság. Ez a folyamat túlterjed a most tárgyalni kezdett kornak a határain, tartott Békéscsaba egész története során, az alapítástól kezdve napjainkig. Itt nincs tér arra, hogy ezt a folyamatot teljes részletességgel ismertessük. [...] 2. Magyarosítás A két világháború előtti Magyarországot sok bírálat érte azért, hogy nyelvi kisebbségeit elnemzetleníteni, megmagyarosítani törekedett. A régi Magyarországon 18