Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Válogatás Dedinszky Gyula írásaiból - Békéscsaba nemzetiségi története

négyszer, ünnepek délutánján kaptak. Az 1842-ben megszervezett ún. "magyar" iskola sem jelentett megoldást, hiszen a tantárgyaknak csak többsége taníttatott magyar nyelven. A tiszta magyar családok éppen ezért nem is járathatták gyermekeiket az egyház iskoláiba, hanem különféle magán-iskolákra szorultak, amelyek azonban szintén t

az egyházi presbitérium felügyelete alatt állottak. Ilyenek voltak 1850-ben Fabry $., Mokry S. és Stiaszny S. urak iskolái, majd 1860-ban csatlakozott hozzájuk Koczor Károly leány-magániskolája.

25 A békéscsabai magyar evangélikusok nyelvi jogokért folytatott csendes, szívós küzdelme akkor ért el döntően fontos eredményt, amikor 1860-ban megkapták a minden vasárnapi magyar nyelvű istentiszteletet. Ez irányú kérelmet az Urszínyi Andor lakásán egybegyülekezett hívek terjesztettek a presbitérium elé, mely megértve, "hogy itt a magyar istentisztelet megállapításával az Isten országának terjesztése céloztatik", a kérésnek helyt adott s ez istentiszteletek végzésével - külön díjazás mellett - a magyar iskola tanárát bízta meg, az istentisztelet helyéül az ó-[kis]templomot, idejéül a szlovák nyelvű katechizáció utáni időt jelölte meg.

26 Az 1868. évi püspöklátogatáskor készült kanonika vizitácionális jegyzőkönyv szerint Székács József püspök a gyülekezet eme döntését igen nagyra értékelte. Idézet a jegyzőkönyvből magyar fordításban: "A b.csabai egyház eme rendelkezése azért támasztott örömöt püspök úr szívében, mivel az egyház ezzel annak a fenséges evangélikus elvnek hódol, hogy Isten igéje a híveknek saját anyanyelvükön hirdettessék". (... aby slovo Bo&e veriacím v svojej re& kázané bolo).

27 Békéscsabán ekkor az 1857. évi országos népszámlálás szerint 26.705 lakosból 4.856 volt magyar anyanyelvű, az összlakosságnak 18,1 %-a.

28 A római katolikus egyház ebben az időszakban (1800-1880) egyre inkább erősödik, főként a környékről való beszivárgás révén. 1811-ben 2.081, 1826-ban 2.719, 1850-ben 3.800,1857-ben pedig már 4.274 a római katolikusok száma. A katolikusság súlynövekedésének egyik beszédes jele, hogy 1828-ban Petrovszky András személyében első ízben róm.kat. vallású bíró került a község élére s ettől kezdve hat évenként róm.kat. vallású bírót választottak a csabaiak.

29 A r.k. gyülekezet ebben az időszakban szintén kétnyelvű volt. A törzslakosság szlovák, de a környékről beköltözött magyar anyanyelvűek és a kivétel nélkül r.k. földesúri családok kedvéért természetesen voltak magyar nyelvű egyházi szolgálatok. Az 1844-1863 között plébánoskodó Kovács János pl. nem is tudott szlovákul, mégis a község katolikusainak kedves papja volt.

30 1816-ban már két tanerős iskolája van a r.k. egyháznak,

31 természetesen szlovák tanítási nyelvvel. A magyar nyelvet a r.k. felekezeti iskolában a belterületen 1856-ban •" Presb. jkv. 1859. aug. 18.1. és 1860. márc. 1. 3. 26 Presb. jkv. 1860. márc. 1. 6. 27 Püsp. jkv. 1868. 28 Haan 1866-Bcs. 38. 29 Monográfia 19. (Korniss I.) 30 Uo. 221. (Bartoss) 3* Szentkereszty 63. 15