Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Válogatás Dedinszky Gyula írásaiból - Békéscsaba nemzetiségi története

megválasztott Simkó István tanító kezdte tanítani,

32 1876-tól azonban a külterületi iskolákban is tantárggyá lett a magyar nyelv.

33 2. A görögkeleti románság megjelenése Ugyanez a kor, a 19. sz. eleje, a magyarság megjelenésén túl egy újabb vonást is rajzolt Békéscsaba arcára, ez pedig a görögkeleti románság. Békéscsabán azelőtt is élt már néhány görög eredetű család. 1816-ban azonban Erdélyből, Arad és Bihar megyékből nagyobb számban jöttek románok városunkba, akiket szűkebb hazájukból a rossz termések okozta ínség, árvíz és más természeti csapások űztek az Alföldre. Ezek a román férfiak itt többnyire béreseknek állottak be csabai szlovák gazdákhoz, majd amikor a helyük megtetszett, családjukat is lehozták, itt végleg megtelepedtek. A görög és román eredetű görögkeletiek, a később hozzájuk csatlakozó szerb, bolgár és Galíciából való más görögkeletiekkel együtt 1820-ban 624 lélekkel önálló egyházközséget alapítottak.

34 Ennek a gyülekezetnek egész élete a létért, a megmaradásért való küzdelmet jelentette. Tagjai itt gyökértelenek Voltak. Nyelvileg a szlovákság, vallásilag az evangélikusság sorvasztotta őket, úgyhogy számuk állandóan apadt, a megalakuláskor volt a legmagasabb. Az új gyülekezet 1837-ben templomot épített, csakhamar iskolát szervezett. A templomban az istentiszteleti liturgia nyelve kezdettől fogva mindvégig román maradt, de a prédikáció a román-szlovák-bolgár-szerb elemekből összetevődő vegyes gyülekezetben csakhamar a közvetítő szerepet betöltő magyar nyelven történt. Az iskolában is a tanítás nyelve román és magyar volt egészen 1920-ig, amikor is az iskola - a trianoni határ megvonása után Erdélybe költözött tanítók eltávoztával - megszűnt. Az egyházi gyűlések és jegyzőkönyvek nyelve 1848-ig román volt, attól fogva magyar.

35 A békéscsabai románság sorsa példája az életben oly gyakran tapasztalható kettős asszimilációnak. A román eredetű lakosság előbb a nagy többséget alkotó, ugyancsak jövevény szlovákságba olvadt be, majd pedig a magyarosodás előre haladtával a magyarságba szívódott fel.

36 Míg a görögkeleti gyülekezetben az alakuláskor a tagoknak kb. 80 %-a román és 20 %-a bolgár-szlovák-szerb lehetett, addig jelenleg 80 %-a magyar, 10 %-a szlovák és legfeljebb 10 %-a román anyanyelvű.

37 3. A zsidóság megtelepedése Hazánkban a zsidóságnak a szabad letelepedés jogát csak az 1840. évi XXIX. te. adta meg. Addig a zsidók csak olyan városokban válhattak állandó lakosokká, amelyek nekik a megtelepesedést megengedték. A német városi polgárság a zsidóságban versenytársat látva, megtelepedését a legtöbbször megtagadta. Nem voltak ily szűkkebMonográfia 317. (Korniss II.) Szentkereszty 63. Monográfia 235. (FoUajtár-Molnár) Botto Márkus 220. .(FoUajtár-Molnár) Botto 32 33 34 35 36 37 16