Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Békéscsabai tanyavilág

A megmaradt néhány nagyobb helység és a törökvész utáni telepítésű nagyobb községek-városok az egykori, már elpusztult apró falvak határát is magukba olvasztották s ezzel határuk úgy megnövekedett, hogy a földet a községből-városból rendesen művelni nem lehetett. A kényszerűség tehát arra szorította az embereket, hogy "rátelepedjenek" szántóföldjeikre s létre hozzák azt a településföldrajzi formát, amit mi ma tanyarendszernek nevezünk.

184 1 Az alföldi s így, ennek keretében a békéscsabai tanyarendszer szülőanyja is tehát a magyarországi török világ. [...] A határkép alakulása Békéscsaba határa Kétsoprony és Telekgerendás leválása előtt 51.416 kat. holdat tett ki.

2 Volt idő azonban, amikor ennél is tágasabb volt. Haan Lajos idejében (1866) a csabai határ a hozzá tartozó pusztákkal (Gerla, Megyer, Kiskondoros, Gerendás stb.) együtt 86.074 holdat tett ki, 1100 négyszögölével számítva (59.176 kat. hold).

3 Vajon hogyan alakult, formálódott ennek az óriási határnak a képe a város újraalapítása óta eltelt két és fél évszázad folyamán? Békéscsaba jelenlegi határának a területén valamikor jónéhány kisebb falu feküdt, ezek azonban a török világ idején a régi Csabával együtt megsemmisültek. 1717-ben, tehát amikor a felvidéki telepesek küldöttei széjjel néztek vidékünkön, Csabán a hivatalos összeírás szerint mindössze 22 család élt, mindnyájan református vallású magyarok.

4 A török kitakarodása után (Gyula várából 1695. jan. 9-én vonult el) nemcsak Csaba határa, hanem Békés megye egész területe is még húsz éven át gazdátlan volt. A régi birtokos családok eltűntek, vagy legalább is elvesztették kapcsolatukat e területtel, úgyhogy arra a kincstár tette rá a kezét.

5 A felvidéki szlovák telepesek első küldöttei éppen ezért még a szegedi kincstári kamaránál jelentkeztek s attól kértek és kaptak letelepedési engedélyt. így alakult újjá felvidéki evangélikus vallású, szlovák ajkú telepesekből 1718-ban az új Csaba. III. Károly Békés vármegyét az 1722. okt. 22-én kelt adománylevéllel Harruckern János György cs.kir. alezredes, hadiélelmezési biztosnak adományozta, aki azonnal hozzálátott a kapott terület benépesítéséhez.

6 Ezekben az években folytonosan újabb és újabb rajok érkeztek az északi részekről és ez a települési folyamat lényegében csak 1750 körül záródott le, amikor főként Nyitra megyéből r.k. szlovák telepesek is jöttek nagyobb számban. Vajon milyen lehetett ebben a török utáni időben Csaba határának a képe? Egyrészt nádas és mocsár borította, a többi részt pedig legelők töltötték ki. Győrffy 1943. 41. KSH. 1949. évi népszámlálás. Bp. 1950.162. Haan 1866 - P. 11. Haan 1870. 39. Uo. 36. Uo. 40. 1 2 3 4 5 6 132