Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
A békéscsabai jobbágyparasztok élete a 18. századi végrendeletek és adásvételi szerződések tükrében
Ft X. [krajcár] tűzre való Pálení súdok na ohen 6 pálinkás hordócska egy fejsze gedna Sekera 15 toló Tolló 45 egy szán Sane gedne 36 csobolyó Csobolya 6 egy lánc Retyazka gedna 15 eke minden tartozékával Pluch ze wseckim Rgadon 4 18 két kasza minden Koszi dwe ze wseckim Rgadom tarozékával 48 két nádvágó Nádwagowy dwa 3 egy szita Sito gedno 18 káposztagyalu Kapustne Noze 51 [...] A tanyaépület (Sálasska budova) [...] A tanyaépület lehetett tiszta vályog, vagy vert falú, de lehetett az egyik fele ilyen, a másik fele fából való, amint erről Jánovszky János végrendelete tanúskodik, aki 1767. március 3-án elsőszülött fiára a tanya első felét, két fiatalabb fiára a tanya másik, fából készült felét hagyta. 58 A tanyaépület legkezdetlegesebb formája az istálló volt, amelyben a jószág mellett az ember is meghúzódott. Később született meg a tanyai lakóépület és külön az istálló is. Kocsis János 1793. október 1-én Sárkány János községi kocsmárosnak eladta házát egy nyolcad földdel, úgyszintén két lovat szerszámostul, kocsit és az istállót, mely Szentmiklóson volt. 59 A lakóépületen és az istállón kívül más egyéb épületek (színek, csűrök, pajták) is tartozhattak a tanyához, legalább is erre kell gondolnunk annak a protocollumi bejegyzésnek a kapcsán, amely szerint Ando Mariska és társai 1791. okt. 12-én eladták öt fertály földjüket a rajta levő tanyai épületekkel... (tehát többel). 60 Az állattartás szükségessé tette tanyán is a kutak ásását. Bár ez nem volt általános, de éppen ezért a kúttal is ellátott tanyai birtok értékesebb volt a kút nélkülinél. Amikor Kokavecz András és Mokos Márton 1803. okt. 15-én elcserélték birtokaikat, Kokavecz azért fizetett rá még 50,- forintot is, mert Mokos házánál és a tanyáján kút is volt. 61 A gazda a tanyán tartotta a szálas és a szemes takarmány nagy részét is, meg a nádat és a szalmát, amit kár lett volna a községbe be, és onnan kihurcolni. 58 Uo. 8. 59 Uo. 234. 60 Uo. 203. 61 Uo. 426. 121
