Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
Válogatás Dedinszky Gyula írásaiból - Békéscsaba nemzetiségi története
A város újraépítésének korszaka (1718 - 1750) A törökdúlás utáni, a régi, elpusztult Csaba helyén kialakuló új Békéscsabáról az 1716. évtől vannak megbízható adataink. Városunk helyén akkor 22 család élt, akik közül 20 magyar, 2 pedig szlovák nevű. (Magyar: Bende, Both, Cser, Fazekas, Juhász, Kálmán, Kökény, Lévai, Máté, Mészáros, Molnár, Nagy, Szabó, Szabó, Tóth, Tőke, Török, Vas, Varga és Veres. Szlovák nevek: Bánszki és Behan. 1 ) Két év múlva, 1718-ban érkeztek Felvidékről az első, szlovák ajkú, evangélikus vallású telepesek, akikről Haan Lajos Békéscsaba történetében ezt írja:"... kimérettek házhelyeik. Megvették a magyarok kunyhóit is ... a magyarok pedig elköltöztek fajrokonaikhoz Dobozra, Békésre, Gerlára. így alakult az 1718. év tavaszán a mostani Csaba." 2 Haannak ebből a közléséből ered és lett általánossá az az elképzelés, hogy a törökvilág után újraalakuló Békéscsaba tisztára szlovák helység volt. Ez azonban valószínűleg így nem felel meg a valóságnak. Mert pl. az első, az 1723. évből megmaradt töredék evangélikus egyházi házassági anyakönyv szerint az azon évben esketett 22 párnál 8 magyar nevű vőlegény, illetve menyasszony szerepel. /Ezek: Boros, Halász, Juhász, Láni (Lányi), Molnár, Süvek (Süveg), Varga és Vasas./ Az 1732. évben keresztelt 80 gyermekből pedig 17 a magyar nevű, ami 21,2 %-t jelent. Az 1723-33 évek közötti időben keresztelt, illetve esketett személyek között 47 a magyar nevű. (Ezek: Ambrus, Angyal, Bálás, Bálint, Berecki, Boros, Cipó, Dér, Dudás, Egri, Erdei, Farkas, Fazekas, Faragó, Fái, Fekete, Gábor, Gécs, Gulyás, Hajnal, Halász, Hegedűs, Juhász, Kaszás, Kocsis, Koncos, Kondás, Kurucz, Labancz, Lakatos, Lakos, Lányi, Mészáros, Molnár, Neográdi, Ónodi, Pusztai, Rakonczai, Serfőző, Suba, Süveg, Szappanos, Tímár, Tomori, Túróczi, Varga, Vasas.) 3 Ha azt nem is kívánjuk eldönteni, hogy pl. a Kovács nevűek (akikből egy sereg volt) szlovákok voltak e vagy magyarok, hanem csak azt állapítjuk meg, hogy több azonos nevű magyar család is élt a faluban, akkor szerényen számolunk, ha a magyar családok számát ötvenre tesszük, ami abban a korban kb. 250 lelket jelenthetett. Mivel pedig Csaba lakosainak száma ekkor még nem lehetett több 1300-nál, hiszen az állandó bevándorlás révén is növekvő helységnek 1745-ben is csak 2750 volt az összlélekszáma, így a magyarság részesedése a kezdeti időben kb. 20 % lehetett. A magyar nevek között van 5 olyan (Fazekas, Juhász, Mészáros, Molnár, Varga), amelyik a szlovákok ideköltözése előtti 22 család között is szerepel, a többi azonban új név. Nyilvánvaló tehát^ hogy egyfelől az evangélikus szlovákok által itt talált református magyar családok közül sem költözött el mindegyik, másfelől pedig tényként kell elfogadni, hogy Békéscsabát újraalapítani nemcsak felvidéki szlovákok érkeztek, hanem részben a nyelvi határról, részben a környező falvakból tekintélyes számban magyarok is. 1 Haan 1866. Bes. 12. 2 Uo. 13. 3 Akv. I. 10
