Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Válogatás Dedinszky Gyula írásaiból - Békéscsaba nemzetiségi története

BÉKÉSCSABA NEMZETISÉGI TÖRTÉNETE* Jelige: egymásért, nem egymás ellen. Előszó Békéscsaba 1968-ban ünnepelte újraalapításának 250 éves évfordulóját. E 250 éves alföldi városnak meglehetősen sok a jellegzetessége: a múltban parasztsága és eléggé fejlett mezőgazdasága, újabban rohamosan fejlődő ipara, még mindig meglevő tágas tanyavilága, ugyanakkor egyre inkább kialakuló városias központja, modern lakótelepei, a Viharsarokra jellemző élénk politikai élete, beleértve a századelő híres parasztmozgalmát, melynek vezéralakja a pontosan száz éve született Áchim L. András volt. Békéscsaba egyik legszembetűnőbb vonása mégis nemzetiségi jellege volt. Sokáig ez volt az egész világ legnépesebb szlovák helysége, jó ideig a magyarországi szlovákság központja. A szlovákok mellett azonban jelentős számú románság és német nyelvű zsidóság is színesebbé tette képét. Jelen dolgozatomban éppen erre, Békéscsaba nemzetiségi jellegére irányítom rá a figyelmet. A nyelvi kérdés tárgyalása során érintem az egyházi életet is, mert az a nemzetiségek történetétől el nem választható. A város görög-keleti lakói románok voltak, az izraeliták német anyanyelvű zsidók, a szlovákok pedig túlnyomó többségükben evangélikusok. A múltban a nemzetiségi nyelvű iskolák kizárólag felekezetiek voltak, s amikor a múlt század végétől 1945-ig a békéscsabai nemzetiségek a közélet területén minden anyanyelvi jogot nélkülöztek, a szűk családi körön kívül anyanyelvüket kizárólag az egyházi életben, az istentiszteleteken használhatták. A legújabb korban döntő fordulatot jelentett a békéscsabai nemzetiségek életében egyfelől a szlovák-magyar lakosságcsere, másfelől az 1944/45-ös nagy fordulat. * A tanulmány 1971-ben készült. Egyes, bő részletei megjelentek Dedinszky Gyula: A szlovák betű útja Békéscsabán (Fekete könyvek sorozat 7.) c. kötetében (Békéscsaba, 1987.) További kisebb részközlés: Régi békéscsabai szlovák nyelvű kiadványok - BÉ 1985 - 3/371 - 377. 9