Pleskonics András: Mesél a szülőföld. Tájak, emberek, emlékek. Békéssámson, Hódmezővásárhely (Bodzáspart), Pusztaföldvár - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 4. (Gyula, 1991)

III. HONISMERETI SÉTÁK PUSZTAFÖLDVÁR KÖRNYÉKÉN

ja lelkes beszéd elmondása után ősi szokás szerint átadta a hantot (ezt a gyepes hantot Baranyai József bíró falu alatti tanyája kertjében helyezte el, az ünnepélyes cselekvény emlékéül) - a földbirtok jelképét - Orosháza bírájának, ki ezzel a község nevében azt birtokába vette. A nagy számú jelenlevők pedig hangos és lelkesült éljenzéssel kísérték az ünnepélyes cselekvényt, mely Orosháza népének jövendő gazdagodására kiszámíthatatlan hatású leend. Az orosházi nép szorgalma és okos takarékossága, másrészt önzetlen jóakaróiba helyezett tántoríthatatlan bizalma tette lehetővé a nagy vételt, melyért a vármegye, sőt az ország községei irigykedve emlegették, - ezek az erények tarthatják meg a népet továbbra is jólétben, gyámolíthatják boldogulásában." A 100 év előtti eseményt korhűen megidéző leírás, úgy vélem, nem szorul különösebb kiegészítésre. Talán annyit mégis megjegyeznék, hogy a közelgő jubüeumi napok egyikén el lehetne képzelni egy szép közös juniálist a hajdani fehér és piros ruhás orosházi leányok ükunokái és az időközben orosházi városkörnyékivé vált pusztaföldvári fiatalok részvételével, valahol azon a feltételezett földvári tájon, ahol "kivilágos kivirradtig" szólt hajdan a zene Földvár megvételének örömünnepén. (Békés Megyei Népújság 1985. május 25.) Ókori lelet a Harangos-ér partján Csanádapáca, Pusztaföldvár, Orosháza és Kardoskút térségében néhány éve nagyarányú belvízmentesítési munkálatok folynak. Az Orosházi Vízgazdálkodási Társulat óriás markológépei csatornákat mélyítenek a belvízveszélyes területek lecsapolására. Pusztaföldvár nyugati határrészén, a Harangos-ér mentén, ez a csatorna enyhe dombvonulaton halad keresztül. Röviddel a kotrógépek elvonulása után véletlenül erre járt a közeli tanyában lakó Csizmadia László, aki a csatorna északi oldalában jellegzetes alakú beomlást észlelt. Szomszédaival - Valaczkai Sándorral és Kiss Horváth Ferenccel - rövidesen közös terepszemlét tartottak, és közben arra lettek figyelmesek, hogy a megbolygatott földrétegben különféle színű és alakú edénytöredékek sokasága található. Ezt bejelentették a HNF honismereti munkabizottságánál, akiknek kérésére a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója haladéktalanul szakembert küldött a lelet alaposabb szemrevételezésére. Dr. Szénászky Júlia régész leplezetlen örömmel állapította meg, hogy nem mindennapi ókori kultúrtörténeti lelettel gazdagodtunk. A pusztaföldvári általános iskola úttörő honismereti baráti körének közreműködésével néhány napos, előzetes feltárómunka indult, melynek során főbb vonásokban tisztázódott a lelet jellege és régészeti jelentősége. Eszerint: a csatorna oldalán "régészekért kiabáló" két jókora üreg van, egy ókori fazekaskemence viszonylag épen maradt része. Építési ideje az i. sz. IV. századra tehető, használói pedig valószínűleg a szarmaták lehettek.