Pleskonics András: Mesél a szülőföld. Tájak, emberek, emlékek. Békéssámson, Hódmezővásárhely (Bodzáspart), Pusztaföldvár - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 4. (Gyula, 1991)

I. A CSEND SZIGETE BÉKÉSSÁMSONBAN

Alig hihető - pedig így van -, én mintegy 50 évvel ezelőtt még oltalmat kaptam az akkor már használaton kívül álló csárda lakójánál, Percsi Julcsa nénéméknél, akik felügyeltek reám, amíg szüleim a mezőn dolgoztak. A sámsoni öreg csárda, a paplak és az iskola - amely iskolatörténeti források szerint Békés megye első tanyai iskolája volt - már reges - rég leomlottak. Helyükön bozótos erdő sarjadt. Kevéske megművelt területtel is találkoztam, amelynek sarkában ott árválkodik egy omlatag épület, amely hajdanán az uradalmi főgépészi lakás egy része volt. A tulajdonos tudomása szerint ezt Békéssámson legrégibb épületének tekinthetjük. Ez a feltevés a településtörténeti források szerint is helytállónak tűnik. Olyan itt minden, mintha századokkal ezelőtt megállt volna az idő. Hallgatnak a fák és halk zizegéssel hullámzik a szigetet övező nádas. A nyár végére iszaptengerré sűrűsödő holtág vizében kék, piros és zöld algák váltják színüket. Piros, zöld és kék szitakötők lebegnek az iszap felett - mint parányi helikopterek - és zümmögésük felidézi az elsuhant idő emlékeit. Ifjúságom titkon őrzött emlékei ezek, melyek légiesen feloldódnak, majd kristálytisztán kiélesednek a "nagyhajlási" sziget csendjében. (Békés Megyei Népújság 1983. február 19.) Mesél a békéssámsoni "Nagy-magtár" Azoknak, akik településeink múltjának, elődeink életének nyomkereső ösvényein járva felkeresnek és "szóra bírnak" egy-egy régi építészeti emléket, olykor érdekes és tanulságos élményben lehet részük. Egy ilyen látogatásra hívom meg olvasóimat, amennyiben kíváncsiak lennének a békéssámsoni Nagy-magtárral nemrégiben folytatott személyes beszélgetésemre. Régóta készülök erre a találkozásra, és már nem várhattam tovább, mivel napjainkban egyre gyérülnek azok a feudalizmus korából fennmaradt agrárgépészeti emlékek, amelyek máig is betöltik eredeti rendeltetésüket. Bizonyára a szülőföld iránti elfogultság miatt, de a régi magtárépületek közül a békéssámsoni Károlyi-féle öreg magtárt tartom a legszebbnek, amely kétségkívül egyike azoknak az agrártörténeti műemlék épületeknek, amelyekkel érdemes egy kicsit közelebbről megismerkedni. A Száraz-ér sámsoni nagy kanyarulatának belső szögletében, a régi majorsági épületmaradványok és a helybeli Előre Mgtsz modern üzemi létesítményei közül úgy emelkedik ki az óriási magtár, mint Gulliver a törpék birodalmából. A mellette épült délceg hidroglóbusz és a szárítótorony - roppant acélerdejével - hasztalan próbálja lepipálni méltóságában a táj fölé büszkén magasodó épületóriást. Az építőmesterek és szolgák éppúgy, mint a 80 kilós zsákok alatt görnyedő hajdani cselédek, már régen nem élnek. Nehéz életük emléke, a szörnyű terhet cipelők sóhaja viszont még itt kísért az ősi épület csendjében, és gondolkodásra, emlékezésre késztet. ;