Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

CSEH EDIT: A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra

- 305 században. Kőrös Népe I. Békéscsaba, 1956. 31-85.; Zsilinszky Mihály: Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása. Pest, 1872. 32-34. 14 Pálmány Béla: Szécsény úrbéri viszonyai az újratelepítéstől a jobbágyfelszabadításig (1690-1848). Tanulmányok Szécsény múltjából I. Szécsény, 1968. 65. 15 Az úrbéri vallomások feldolgozása történetírásunkban még hiányos. A legnagyobb szabású Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3.) Bp., 1967. 375. Ezenkívül ld. még: Babies András: A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban. Baranyai Helytörténetírás 1981. (Szerk.: Szita László). Pécs, 1982. 175-222.; Felhő Ibolya: Úrbérrendezés Rákospalotán. Rákospalotai Múzeum Évkönyve 1966. 15-52.; Kiss Lajos: Régi Rétköz. Bp., 1961.; Lukács Zsófia: A szerződéses jobbágyok helyzete hazánkban a XVIII. század folyamán a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. 13. Bp., 1937. 83.; Nóvák László: Pest- Pilis- Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszerei a XVIII. században. (Bács-Kiskun megye helységeinek az úrbéri kérdőpontokra adott válaszai 1768-1769-ből). In: Bács-Kiskun megye múltjából II. (Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor). Kecskemét, 1979. 461-582.; Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-1770. A Damjanich János Múzeum Közleményei. (Szerk.: Kaposvári Gyula). Szolnok, 1958. 46.; Uő. Heves megye községei 1867-ig. Eger, 1975. 544.; Wellmann Imre: A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez, 7.) Bp., 1933. 186. 16 Wellmann I.: A parasztnép sorsa... 17-18. 17 uo. 11. 18 Varga János:^ A jobbágyi földbirtoklás tipusai és problémái 1767-1849. (Értekezések a történeti tudományok köréből 41.) Bp., 1967. 12-16. 19 Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715-1730. Békéscsaba, 1977. 176.; Révész L. i.m. 62. 20 Karácsonyi János: Békésvármegye története I. 1896. 460-461. 21 Implom J. i.m. 251. 22 Karácsonyi i.m. 460. 23 Fényes Elek: Magyar országnak 's a ' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. 4.k. Pest, 1839. 3. 24 Karácsonyi i.m. 303. A békési szolgabíróság helységei: Békés, Doboz, Füzesgyarmat, Körösladány, Kétegyháza, Magyargyula, Németgyula, Szeghalom, Vári, Vésztő. A csabai szolgabíróságé: Csaba, Gyoma, Endrőd, Mezőberény, Orosháza, Öcsöd, Szarvas, Szentandrás, Komlós, Tárcsa. 25 BML kgy.i. 1771/64. 26 A gyulai uradalmat 1720-ban kapta meg Harruckern János György osztrák élelmezési alezredes a császári udvar és a hadikincstár szolgálatában szerzett érdemeiért. Halála után, 1743-tól Ferenc fia birtokolta 1775-ig. Az úrbérrendezést az uradalom jobbágynépe